1. Mi az egyéni tudat?
A tudat fogalma alapvetően egyéni pszichológiai jelenségekhez kapcsolódik.Az EGYÉNI TUDAT jelentheti =
- a pillanatnyi speciális tudatállapot (szenzuális tudat) érzékelését(pl. éber, figyelmes agyi állapotban vagyok) és az elkülönülő dolgok észlelését (fel tudom ismerni a körülöttem lévő tárgyakat és azok mozgásait).
- az énesség és a közösségiség tudatalatti folyamatos folyamszerű érzelem- és akaratformálását (emocionális tudat).
- a műveltségi tudás aktivizálhatóságát (rendelkezem intellektuális képességekkel és ismeretekkel)(intellektuális tudat).
- a társadalombeli tényleges(valós) helyzet (illetve ennek alakíthatóságának) ismeretét és az adott társadalom működését biztosító tudatfeletti tényezők milyenségének megismerését.(morális tudat)
Még egyszer a nyomatékosítás kedvéért:
Az emberi tudat nem egységes dolog,
-
- szenzuális,
- emocionális,
- intellektuális és
- morális összetevőkből áll.
Freudnak igaza, volt tehát abban, hogy az emberi tudatot láthatatlan tényezők határozzák meg. De csak részben volt igaza, mert legalább ennyire meghatározó jelentőségűek a látható tényezők is.
2. Az egyéni tudatot meghatározó kollektív tényezők
Az egyedi tudatot meghatározó legáltalánosabb tényező a TERMÉSZET.A természeten szűkebb értelemben az ember által még nem befolyásolt biológiai, földrajzi és csillagászati környezetet szokás érteni, szemben a technikai környezettel. Tágabb értelemben viszont a természet fogalma mind a négy összetevőt magában foglalja.
A tágabb értelemben vett természet fizikálisan foglalja magában a TÁRSADALMAT és a KULTÚRÁT, miközben ezek új minőséget képviselnek a természetben.
Nincs olyan ember, aki ne születne bele a természetbe, társadalomba és kultúrába és ne venne részt aktívan ezek formálásában.
A társadalom és a kultúra termelte ki magából a különleges öntudattal bíró, modern embert, az INDIVÍDUMOT.
Nincs olyan modern ember, akit ne határozna meg saját individualitása.
Látható, hogy ebben a modellben is a szenzuális tényezők az intellektuális tényezőkkel, miközben az emocionálisok a morálisokkal állnak szemben.
3. Az egyéni tudatot hogyan határozza meg a TERMÉSZET?
Minden egyén létében, testi funkciói által, akár tudatosan tudja és tudatosan figyel rá, akár nem, elválaszthatatlanul kötődik az a természethez:
az anyagi struktúrákkal való
-
- fizikai kölcsönhatások által,
- biokémiai folyamatok által,
- az idegrendszeri valóságtükrözése által,
- az életműködésének genetikai vezéreltsége által.
TERMÉSZET = a szenzuálisan megtapasztalt, anyagi valóság tér-idő struktúrája.
A mentálisan egészséges ember nyelviségének kialakulásával eljut: az én vagyok (ÉLET) felismeréséig.
Aztán ráeszmél: a meg fogok halni (HALÁL) döbbenetére.
Később képessé válik arra, hogy ki tudja fejezni, hogy a fizikális dolgoknak mindig van pontosan meghatározható tulajdonsága (objektív MENNYISÉGISÉG, pl. a számosság).
Mások tapasztalataival szembesülve jön rá, hogy a fizikális dolgoknak van olyan tulajdonsága, amely egyéni véleménytől függ (szubjektív MINŐSÉGISÉG, pl. a szépség).
Az ember tehát nyelvi különbséget tud tenni a szenzuális lét alapfogalmai: élet-halál, mennyiség és minőség között.
TERMÉSZET = az emocionálisan átélt, dialektikus valóság létforrása.
Térjünk vissza az anyagi valóság egyénre gyakorolt hatására:
Minden embernek vannak fizikális jellegű, biológiai szükségletei (légzés, táplálkozás, tisztálkodás, ruházkodás, biztonság, alvás, nemiség, territórium), amit a saját mikrokörnyezetében elégít ki.
A primitív ember az állatokhoz hasonlóan közvetlenül, a földrajzi környezet által meghatározott biológiai környezetben él.
A modern ember viszont alapvetően a természetből átalakított technikai környezetben él.
TERMÉSZET = az intellektuálisan kialakított technikai valóság színtere.
A modern ember emocionálisan erősen kötődik a tulajdonához.
A tulajdonviszonyokat az ember pontosan fejben tartja.
A tulajdonviszonyokat befolyásolják a társadalomban alkalmazott elosztási (allokációs) módszerek.
Négyféle allokációs viszony lehetséges (Kornai János szerint):
-
- katonai (szenzuális erőfölényen alapuló) allokáció (mivel én erősebb vagyok, ezért elveszem a gyengébbtől a javait)
- etikai (emocionális szereteten alapuló) allokáció (családon belüli adok-kapok: a szüleimtől kapok, gyerekeimnek adok, nem pont annyit és nem pont azt, amit kaptam)
- piaci (intellektuális kiegyenlítésen alapuló) allokáció (egy mindenki által elfogadott, általános egyenértékes eszközt, a pénzt használom az árucsere lebonyolításához)
- bürokratikus (morális kötelességtudaton alapuló) allokáció (befizetem az adómat, hogy élvezhessem az állam által biztosított szolgáltatásokat)
A modern felnőtt ember alapvető tevékenysége a technikai környezetben végzett munka, amely az anyagi jólétének a forrása.
TERMÉSZET = a morális szabályok fölé helyezett gazdasági valóság erőforrása.
A természet minden ember tudatára befolyással van. A természet a látszólagos (virtuális), elsődleges kollektív tudatformáló tényező.
Ennek közvetlen konkrét megnyilvánulási formája az anyag, az élet, a technika és a gazdaság.
Ezek a tényleges, elsődleges tudatformáló tényezők.
(Részben igaza volt tehát Marxnak ezzel kapcsolatosan. De csak részben.)
3. Az egyéni tudatot hogyan határozza meg a TÁRSADALOM?
A társadalmat egyének és közösségek alkotják.
Milyen egyének?
-
- kiszolgáltatott helyzetűek,
- átlagos helyzetűek,
- lokálisan kiváltságos helyzetűek,
- regionálisan kiváltságos helyzetűek.
A. Fizikális helyek(azaz szenzuális tényezők) által meghatározott közösségek:
Absztrakt hatalmi közösségek által uralt konkrét regionális területeken és ezek központjaiban, továbbá kontrét lokális együttélési közösségekben élők alkotják a társadalmat.
A TÁRSADALOM mindenekelőtt egy együttélési közösség, amely egy (geográfiailag jól jellemezhető) régió (többnyire ország, vagy állam) területén él.
B. Cselekvésterek (azaz morális tényezők) által meghatározott közösségek:
Absztrakt foglalkozásközösségekben, de konkrét munkahelyeken tevékenykedők (ami pl. munkásság esetén gyárak, parasztság esetén agrárterületek, hivatalnokok esetén a hivatalok, papság esetén templomok, kereskedők esetén üzletek, értelmiség esetén kulturális intézmények és így tovább) hozzák létre a társadalmat.
TÁRSADALOM másodsorban az adott (kronológiailag jól jellemezhető) történelmi kor cselekvésterei által horizontálisan és vertikálisan is tagolt, politika által vezérelt tevékenységközösség.
C. Adottságok iránti elkötelezettségek (azaz emocionális tényezők) által meghatározott eszmei közösségek:
-
- nemi identitásközösségek (pl. nők-férfiak-homoszexuálisok-aszexuálisok)
- életkori identitásközösségek (pl. csecsemők-gyerekek-felnőttek-öregek, élők-halottak)
- faji, népi, nemzeti, származási identitásközösségek(pl. magyarok-németek-cigányok-zsidók, helyiek-betelepültek-kivándoroltak-határon túliak, nemesek-nem nemesek)
- vallási, ideológiai, szakmai-hivatási, elismertségi identitásközösségek
TÁRSADALOM (demográfiai és etnográfiai jellemzők segítségével történő) identitás megkülönböztető közösség.
D. A közösség által az egyéneknek átszármaztatott, a közösségiséget fenntartó készségek (azaz intellektuális tényezők) leginkább a különféle nyelvhasználatokban érhetők tetten:
-
- régebbi írásművek nyelvhasználata,
- írók, költők nyelvhasználata,
- magas, alacsony, illetve speciális iskolai végzettségűek nyelvhasználata,
- a közéleti tájékoztatásban részt vevők nyelvhasználata.
A társadalom nyelviségével kapcsolatban érdemes egy kicsit elidőzni a közéleti, formális nyelvhasználatnál. Megnézni közelebbről, hogyan épülnek fel és hogyan működnek folyamatosan, illetve hogyan alakulnak át időszakosan:
-
- a végrehajtási (közigazgatási) intézmények és az általuk használt ügyviteli dokumentum rendszerek,
- a politikai pártok és mozgalmak, valamint az általuk megfogalmazott ígéret rendszerek,
- a törvényhozás és az általa létrehozott jogszabályi rendszerek,
- az igazságszolgáltatás és az általa létrehozott esettárgyalási és határozathozási rendszerek.
TÁRSADALOM = azonos nyelv használatán alapuló (lingvisztikailag és stilisztikailag jól leírható) kommunikációs közösség.
A társadalom mindezeknek megfelelően tehát az emberek
-
- regionális jellegű, együttélési makroközössége,
- biológiai és kulturális tényezők formálta, eszmei makroközössége,
- azonos nyelv használatán alapuló, lingvisztikai makroközössége,
- közös hatalom alatt tevékenykedők politikai makroközössége.
Ebből a részben átfedettségből természetesen a történelem során rengeteg, szenvedést és pusztulást okozó konfliktus származott.
Nincs olyan ember, akinek a tudatát ne befolyásolná alapvetően a saját társadalma. A társadalom ugyanis a természet után a másik fontos kollektív tudatformáló tényező.
4. Az egyéni tudatot hogyan határozza meg a KULTÚRA?
A kultúra szó is többrétegű fogalom. Jelentheti- A biológiai kultúrát: vagyis a racionális és emocionális féltekékből felépülő emberi agyat.
- A humán kultúrát: amely a művészetből és a misztikából áll.
- A szellemi kultúrát: amely a tudományokból és a vallásokból tevődik össze.
- A szociokultúrát: amelyet a prehistorikus és a historikus közösségiség alkot.
[...]
5. Az egyéni tudatot hogyan határozza meg a INDIVIDUALITÁS (egyediség)?
- téridőbeli elkülönültség: a lét kizárólag az egyén számára jelenik meg, válik felismerhetővé.- egyediség
- szellemi önállóság
- kiválasztottság: a társadalom az egyén érdekeit kell, hogy szolgálja.
[...]
