6. probléma: az ógörög filozófia plurális jellegének megjelenítése

mitológisták

fizikalisták:
- atomisták
- hierarchisták
- archéisták
- panteisták

emocionalisták:
- hedonisták
- historisták
- teatralisták
- sport-kompetitivisták

racionalisták:
- matematikalisták
- szofisták
- szkepticisták
- szisztematisták (Arisztotelész)

moralisták:
- kriticisták (Szókratész)
- idealisták (Platón)
- sztoicisták/epikureisták
- etetista militariták (Nagy Sándor)

5. probléma: a legmegfelelőbb módszertan megtalálása

1) Folyamatábrák, felsorolások, táblázatok (mátrixok használata).
Kérdések.

2) Függetlenség mindenkitől, eredetiség.
Irodalomjegyzék: kiinduló pont az egyéni gondolkodáshoz.

3) Négyfelé bontás szisztematikus, önhasonló alkalmazása.

4) Sokszoros újrakezdés.
A különféle modellek összehasonlítása.
Sokszempontúság, sokféle megközelíthetőség fontos.

4. probléma: A filozófia fejlődéstörténete

A filozófia átalakulásának, változásának megjelenítése

Legyen az ábra neve filozófiatörténeti alapmodell.

A modellel kapcsolatos kérdések

1. kérdés: Kik szerepelnek és kik nem szerepelnek az ábrán?
Neves, befolyásos gondolkodók és gondolkodói csoportok.
Egy része szerepel a filozófia tankönyvekben, egy része viszont nem.
Vannak meg nem jelenített oldaágak. pl. Spinoza esetén.

2. kérdés: Mit jelentenek a nyilak?
Az oda vissza nyilak azt jelentik, hogy ellentétes viszonyban áll.
Az egyirányú nyilak jelentése: hatással volt rá.

3. kérdés: Van-e fejlődés a filozófiában?

A nyilak alapvetően hatáslánot jelentenek meg.
Akik szerepelnek az ábrán, azok az irányított, összefüggő gráf felépítésében aktív szerepet töltenek be.

4. kérdés: Vége van-e a filozófiának?
Részben igen: a nagy filozófusok kora lejárt, másrészt nem, mert aktívan létezik:
- ökofilozófia,
- politikai és etikai filozófia,
- elmefilozófia,
- valamint tudomány és nyelvfilozófia.
Ennyi könyvet még nem adtak el, amelyik a sztoikus filozófiával foglalkozik.

3. probléma: Az önhasonlóság megjelenítése

Milyen jellemzőkkel/tulajdonságokkak rendelkezik a szubjektum?

A szubjektum négy alapjellemzővel rendelkezik:
- szenzualitással;
- emocionalitással;
- intellektualitással;
- szocialitással.

Mire utalnak ezek elsődlegesen és másodlagosan?

Kezdjük a szenzualitással!
A szenzualitás:
- elsődlegesen az anyagi világgal való kapcsolatra utal,
- míg másodlagosan a térbeliségre.

A szenzualitás elsődlegesen négy dolgot jelent:
- testbeliséget/testi létezést.
- éberségi állapotban levést.
- érzékletiséget.
- világbeliséget/térbeliséget(/hollétet).

(A testem, az éberségi állapotom, az érzékleteim által előállt létélmény és a hollétem egymástól független tényezők, amelyek mégis összefüggnek egymással.
A logikai kapcsolatot közöttük az teremti meg, hogy mindegyikük az anyagi világgal való kapcsolatom különböző aspektusait fejezi ki.)

A szenzualitás másodlagosan térbeliségre utal.
A tér lehet:
- anyagi tér
- eseménytér, vagy más néven időbeliség
- fogalmi tér, vagy más néven tudatbeliség
- cselekvéstér, vagy más néven társadalombeliség

Töltsük ki ennek megfelelően a következő tulajdonságtáblázatot/mátrixot:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás
emocionalitás
intellektualitás
szocialitás

El tudjuk készíteni az első oszlop és az első sor kitöltését:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás	testbeliség	éberségi állapotbeliség	érzékletiség	világbeliség
emocionalitás	időbeliség
intellektualitás	tudatbeliség
szocialitás	társadalombeliség

Töltsük ki a második oszlopot és a második sort!

Ehhez az kell, hogy meghatározzuk, hogy mit jelent az emocionalitás elsődlegesen és másodlagosan.
Az emocionalitás elsődlegesen négy dolgot jelent:
- időbeliséget;
- érzelmi állapotbeliség;
- tudatalattiságot;
- szükségletiséget/motiváltságot.

Mi a közös ezekben a tényezőkben?
Az időbeliségemet, az érzelmi állapotbeliségemet, a tudatalattimat, a szükségletrendszeremet érzékelni/tudatosítani részben tudom ugyan, de egészen pontosan megmagyarázni nem.
Az életben maradáshoz szükség van a változás érzékelésére, a változásokra való gyors reagálásra, a reagálások tudatalattiba süllyesztésére, valamint a tudatalatti törekvések/késztetések kezelésére.
Ezekkel függ össze elsődlegesen az emocionalitás.
Az emocionalitás másodlagosan négy dolgot jelent:
- éberségi állapotbeliséget;
- érzelmi állapotbeliséget;
- műveltségi állapotbeliséget;
- kapcsolati állapotbeliséget.

Ennek megfelelően az aktualizált táblázat így néz ki:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás	testbeliség	éberségi állapotbeliség	érzékletiség	világbeliség
emocionalitás	időbeliség	érzelmi állapotbeliség	tudatalattiság	szükségletiség/motiváltság
intellektualitás	tudatbeliség	műveltségi állapotbeliség
szocialitás	társadalombeliség	kapcsolati állapotbeliség

Mit jelent az intellektualitás?

Az intellektualitás elsődlegesen négy dolgot jelent:
- tudatbeliséget;
- műveltségi állapotbeliséget;
- logikusságot;
- kritikusság.

A fogalmi rendszerem, az ismereteim, a kognitív képességeim és a kritikai készségeim közötti logikai kapcsolatot nem könnyű megtalálni.
Ez talán azzal a lassú, kollektív világértelmezési folyamattal függ össze, amelyik a gondolkodás/elme vagy ész használata révén kapcsolódik másokhoz.
Talán egy fejlettségi/intelligencia skálával függ össze, amelyik az analfabéta, primitív emberektől a professzionális zsenikig terjed.

Az intellektualitás másodlagosan négy dolgot jelent:
- érzékletiséget;
- tudatalattiságot;
- logikusságot;
- erkölcsiséget.

(Ez azt jelenti, hogy fejlett intelligenciával tudom, hogy mikor-és-hol mit-miért látok, mit-miért érzek, mit-miért gondolok, mit-miért csinálok.)

A táblázat ennek megfelelően:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás	testbeliség	éberségi állapotbeliség	érzékletiség	világbeliség
emocionalitás	időbeliség	érzelmi állapotbeliség	tudatalattiság	szükségletiség/motiváltság
intellektualitás	tudatbeliség	műveltségi állapotbeliség	logikusság	erkölcsiség
szocialitás	társadalombeliség	kapcsolati állapotbeliség	kritikusság

Mit jelent a szocialitáson belüli szocialitás, vagyis mi a táblázat utolsó összetevője?

A szocialitáson belüli szocialitás nem más, mint a szocializáltság.

Íme a teljesen kitöltött 2 dimenziós táblázat:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás	testbeliség	éberségi állapotbeliség	érzékletiség	világbeliség
emocionalitás	időbeliség	érzelmi állapotbeliség	tudatalattiság	szükségletiség/motiváltság
intellektualitás	tudatbeliség	műveltségi állapotbeliség	logikusság	erkölcsiség
szocialitás	társadalombeliség	kapcsolati állapotbeliség	nyelviség	szocializáltság

Három-, illetve háromnál több dimenióssá tehető-e ez a táblázat?

Egy lehetséges megoldás:

	szenzualitáson belüli	emocionalitáson belüli	intellektualitáson belüli	szocialitáson belüli
szenzualitás	testbeliség: - épség/arányosság/szépség, egészségesség, fejlettség/erősség, tisztaság/higiénia - nemi, életkori, faji, testalkati jelleg - épelméjűség - élénkség	éberségi állapotbeliség: - kómabeliség, tetszhalottbeliség, jogiállapotbeliség - fáradságbeliség, alvásbeliség, álombeliség, drogos módosult tudatállapotbeliség - flow-állapotbeliség - koncentrált figyelembeliség	érzékletiség: - látványbeliség, hangtérbeliség, ízbeliség, illattérbeliség - nyomásbeliség, élménybeliség, fájdalombeliség - megfigyelésbeliség, tapasztalatszerzés-beliség - emlékezetbeliség, képzeletbeliség	világbeliség: - csillagászati/földrajzi térbeliség - nyugalmi állapotbeliség, testhelyzetbeliség, mozgásbeliség, cselekvésbeliség - öltözékbeliség - település/közterületbeliség, régió/országbeliség, épületbeliség, járműbeliség
emocionalitás	időbeliség: - unalomtűrő képesség - hangulatbeliség - önazonosság tudat - reményteliség	érzelmi állapotbeliség: - undor, félelem/nyugtalanság, nyugalom/bizalom, idegesség/ingerültség - öröm/vidámság/jókedv, bánat/szomorúság/gyász, kellemetlenség/kínosság, kellemesség - kíváncsiság, csodálkozás/meglepetés, zavarodottság, üresség - közöny/érdektelenség, düh/harag, hála, csodálat/imádat/szeretet	tudatalattiság: - önzőség, nárcizmus, kivagyiság kezeltsége - traumák, depresszió, indulatosság kezeltsége - cinikus-nihilizmus kezeltsége - perverziók, szadizmus/pszichopátia, machiavellizmus/aljas-alattomos-hataloméhség kezeltsége	szükségletiség/motiváltság: - vágyak - attitűdök - érdeklődés - szándékok, akaratok
intellektualitás	tudatbeliség: - fogalmiság - jelentésbeliség - gondolatiság - elvhűség, dogmatikusság	műveltségi állapotbeliség: - készségek, rutinok, jártasságok - minták - ismeretek, probléma/feladat megoldó képességek, ökölszabályok - alapelvek	logikusság: - írás/olvasási, szövegszerkesztési szabályok betartása - stilisztikai/szóhasználati szabályok betartás - nyelvtani/mondatszerkesztési szabályok betartása - érvelési/bizonyítási szabályok betartása	erkölcsiség: - közlekedési, ételkészítési szabályok betartása - játékszabályok, udvariasságiszabályok/etikettek betartása - kódolási/jelhasználati szabályok betartása - törvények/jogszabályok betartása
szocialitás	társadalombeliség: - gazdagság/vagyon/tulajdon, jövedelem, adomány, jogosítvány - sikeresség, elismertség - szakképzettség - hatalom, rang, befolyás	kapcsolati állapotbeliség: - rokonság - barátság - ismeretség - kollegalitás, házasság	kritikusság: - gúny - humor - ötletesség/kreativitás - eredetiség	szocializáltság: - önállóság, szabadság, befolyásoltság/függés - barátságosság, nyitottság - fegyelmezettség - teendők végrehajtása

Ennél részletesebb felbontás már túlságosan áttekinthetetlen.

Hány elemet tartalmaz ez?
elvileg 4*4*4*4 = 256
a teljes kidolgozottság hiányában (jelen esetben), ennél kevesebbet.

Biztosan tartalmaz hibás elemeket is.
Kiindulási alapnak, amit finomítani/pontosítani lehet, megteszi.

2. probléma: Rendezőelv keresése

A 16 összetevős lételméleti alapmodellem felépítése:

A lételméleti modell a következő összetevőkből áll:

Egyrészt vannak a résztvevők/szereplők. Mégpedig:
A. Objektumok
B. Objektumok önhasonlósága
C. Szubjektum
D. Más szubjektumok

Másrészt vannak a pszichikus folyamatok/tevékenységek. Ezek:
1. érzékelés
2. érzelmi működés
3. értelmi működés
4. cselekvés

Harmadrész vannak a működésbiztosító infrastruktúrák. Tételesen:
I. Test
II. Interakciók
III. Nyelvek
IV. Szabályok

És végül negyedrészt a szegmensek, vagy gyűjtőfogalmak. Felsorolásszerűen:
a) Világ
b) Jelen
c) Valóság
d) Kultúra

Ezeknek az egymáshoz való viszonyát, egymásrahatását nyilak jelölik.

1. lépés: A Világ feltérképezése

A Világ két összetevőből áll:
- Objektumokból és
- Objektumok önhasonlóságából, vagyis a rendező elvből.

Az Objektumok az érzékeinkkel megismerhetők, míg a rendező elv egy zárt, titkos, láthetetlen világ.
A rendező elvet jelen esetben az önhasonlóság képviseli.

1. kérdés: Mit jelent ez az önhasonlóság?
Az önhasonlóság azt jelenti, hogy a világ összes dolga ugyanolyan összetevőkre bontható fel, amilyen összetevőkből a szubjektum áll.
Ugyanis ezeket a tényezőket a szubjektum bele vetiti az általa érzékelt objektumba.
A szubjektum ugyanis nem képes másképp érzékelni a világot csak ezen a szemüvegen keresztül.

2. kérdés: Hány összetevőre bontható a szubjektum, vagyis hány összetevőre oszlik minden egyes lépésben a világ?
Valaki szerint:
- kettőre,
- háromra,
- négyre,
- sokra.
Az én lételméletem a négyes szám használatára, illetve a négyfele bontás logikai műveletére épül.
Ennek megfelelően a lételméleti alapmodellem 4-szer 4, azaz 16 összetevőből áll.

3. kérdés: Az önhasonlóság következetes alkalmazása nem teszi misztikussá, illetve vallásossá ezt a modellt?
Valóban, ha ész nélkül alkalmazzuk ezt a módszert, akkor nem lesz több, mint számmisztika, ami a dilettantizmus egyik formája.
Viszont a modellnek van egy mélyen vallásos keresztény vetülete is, ugyanis teljesen mindegy, hogy Istennek, vagy rendező elvnek hívjuk azt a valamit, ami a világot működteti.

4. kérdés: Melyik az a négy összetevő, amely önhasonló módon mindig előkerül?
Az önhasonlóság négy alapeleme:
- a szenzualitás,
- az emocionalitás,
- az intellektualitás,
- és a szocialitás.
Ezekről később lesz szó részletesebben.

2. lépés: A Valóság feltérképezése

A Világ és a Valóság nem azonos fogalmak.
Lényegi különbség köztük, hogy a Világ tőlem független fogalom, míg a Valóságba alapvetően beletartozom én is, nélkülem nem képzelhető el.
Vagyis a valóság elsődleges összetevői:
- Objektumok,
- Objektumok önhasonlósága,
- Szubjektum,
- Más szubjektumok.

A Valóság elsődlegesen az, amit látok és közvetlenül érzékelek.
Ezek lehetnek: tárgyak, épületek, természeti képződmények, élőlények, emberek és a saját testemnek az a része, amelyet képes vagyok közvetlenül érzékelni.
A valóságba elsődlegesen nem tartoznak bele a fikciók, vagyis az országhatárok, személynevek, rangok, népnevek, egyéb az objektumokra ráaggatott címkék.
Amit közvetlenül nem érzékelek, az nincs benne a Valóságban.
Így elsődlegesen nem valóságosak számomra a más kontinensen élők, vagy a régmúltban élt emberek.

Igen tudom, hogy ez az elsődleges valóságértelmezés túlzóan leszűkítő jellegű.
Elsődlegesen nehéz, illetve néha lehetetlen különbséget tenni a valóság és az illúzió között.

A Világ tehát egy lételméleti fogalom, amíg a Valóság pedig egy vele kapcsolatos ismeretelméleti fogalom.

1. kérdés: Hogyan terjeszthető ki a Valóság fogalma, hogy a mai szóhasználatnak megfeleljen?
- Az elsődleges valóságba csak a ténylegesen a fizikai világban létező dolgok tartoznak bele.
- A másodlagos valóságba már vallási fogalmak is beletartoznak, amelyek a világ felépítésére és működésére vonatkozóan magyarázó tényező jelleggel rendelkeznek.
- A harmadlagos valóság ezzel szemben olyan elméleti fogalmakat tartalmaz, amelyek létezésére kísérleti bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ilyen pl. az elektron.
- A negyedleges valóság olyan társadalomelméleti fogalmakból áll, amelyek a közösségi viszonyok egyes aspektusainak a megnevezésére szolgálnak. Ilyenek pl. az előzőleg említett országhatárok, személynevek, rangok, népnevek.
(Zórójeles megjegyzés: Ebben a modellben közvetlenül csak az elsődleges valóság jelenik meg.)
A kiterjesztett Valóság szerkezete függ tőlem, vagyis az elmeállapotomtól, a hitrendszeremtől, a műveltségemtől, a szakképzettségemtől.

2. kérdés: Hogyan küszöböli ki ez a modell a szolipszizmus logikai hibáját, vagyis azt a kényszerképzetet, hogy a világ általam és értem létezik?
E modell szerint a Világ tőlem függetlenül létezik, míg ugyanez a valóságról már nem mondható el.
A modellben jól látszik, hogy ha én nem létezem, attól még a Világ létezik.

3. kérdés: Ez az asztal ugyanúgy létezik, mint Isten?
E modell szerint ez az asztal elsődleges létező. Azt mondhatjuk rá, hogy: "van".
Az Isten viszont másodlagos/negyedleges létező. Azt mondhatjuk rá, hogy: "kellene, hogy legyen".
Az Istennek van alacsonyabb szintű megnyilvánulási formája is, míg ennek az asztalnak nincs magasabb rendű megnyilvánulási formája.

4. kérdés: Ez az asztal illúzió csupán?
Számomra ez az asztal nem illúzió, mert az elsődleges valóság része.
Nehezebb kérdés, hogy a tévéképernyőn megjelenő kép, amely a látásom korlátozottságát/tehetetlenségét kihasználva jön létre, valóságos-e?
Számomra ez is az elsődleges valóság része.
A kérdés-sor folyatható: És mi a helyzet a bűvésztrükkökkel, azok is valóságosak?
Ha hiszek a látszatnak, akkor mindenképpen valóságosak.
És mi a helyzet a propagandával, a szándékos politikai megtévesztéssel?
Aki naív, hiszékeny, korlátozott kritikai érzékkel rendelkezik, akkor a propaganda is a valóság része, gondoljunk csak Hitler majdnem sikeres önbeteljesítő propagandájára, hasonló elven működik a Pigmalion-effektus és a csodatevő szerek placebó hatása is.

3. lépés: A Jelen feltérképezése:

Az időt örökös jelen, illetve múlttá vált jelen, valamint jelenné vált jövő, valamint a jelen, mint időtartam alkotja.
A jelent csak én, a szubjektum vagyok képes átélni közvetlenül.
Van testem és vannak interakcióim is, ezekkel tartom a kapcsolatot a valósággal, a világgal, vagyis a való világgal.
Vannak tevékenységeim is:
- Érzékelés.
- Érzelmi működés.
- Értelmi működés.
- Cselekvés.
Az érzelmi működést és a cselekvést, valamint a más szubjektumokat és objektumokat képes vagyok közvetlenül érzékelni.
Az értelmi működés érzékelése közvetett a cselekvésen, illetve a nyelvhasználaton keresztül történik.

1. kérdés: Létezik-e jelző nélküli jelen?
A jelző nélküli jelen nem fejez ki semmit, olyan gumifogalom, amely bármire ráhúzható.
Érdemes jelzők segítségével egymástól megkülönböztetni a különféle jeleneket, úgy, mint:
- a szubjektum által érzékelt jelen;
- a műalkotások által konstruált, fiktív jelen;
- a világ változásaihoz kötött, metrikus (időskálán megjelenített) jelen;
- a munkafolyamatok által meghatározott jelen.

2. kérdés: A jelen a születésemmel kezdődik és a halálommal ér véget?
A szubjektum, azaz az én által érzékelt jelen véges.
Nem tudhatom, hogy volt-e előzménye, illetve lesz-e folytatása.
Ha vallásos vagyok, akkor reménykedhetek benne, hogy nem éltem értelmetlen életet.

3. kérdés: Einstein szerint nincs egyidejűség, szerinted van-e?
Ha az időzónás eltéréseket tekintjük, akkor tényleg nincs mindenhol egyidejűség.
Nagyobb léptékben viszont az én szubjektíven átélt jelenem igazodik a magasabbrendű jelenekhez, így a kronológikus/csillagászati eredetű időhöz is.
Egy adott időpontban érzékelhetővé tehető, hogy mit csinálok éppen én és a rajtom kívüli más szubjektumok, akár a Föld túlsó féltekén.
Ilyen értelemben létezik egyidejűség.
Az egyidejűség nélkül a globális folyamatok nem lennének megszervezhetők.

4. kérdés: A jelen és az idő egymással szinoním (azaz egymással megegyező jelentésű) fogalmak?
Nem teljesen.
Az időskálán mért, igeragozásokban megjelenő idő három részre tagolható:
- múltra;
- jelenre;
- és jövőre.
A valóságban ezek a fogalmak kissé összekeverednek, hiszen pl. a fény véges sebességgel terjed, ezért azoknak a csillagoknak a fénye, amelyeket most látunk az éjszakai égen, nem most, hanem elég régen indult, mire eljutott hozzánk, tehát mi, amikor a csillagos eget bámuljuk, akkor valójában a múltat látjuk.
Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy az idő központi fogalma a jelen, hiszen minden időbeliség ehhez képest határozódik meg.

4. lépés: A Kultúra feltérképezése:

Amikor gondolkodom, akkor mások gondolkodásához igazodom.
Amikor viselkedek, akkor is a mások viselkedését veszem alapul.
A gondolkodáshoz szükségem van nyelvre, amelyet mások segítségével sajátítok el, és megint másoknak adok tovább.
A nyelvhasználathoz és a viselkedéshez szükségem van szabályokra.
A kúltúra ennek megfelelően a következőkből tevődik össze:
- szubjektumokból, más szubjektumokból;
- ezek interakcióiből;
- nyelvekből;
- és szabályokból.

1. kérdés: A Kultúrákra milyen hatással vannak a földrajzi viszonyok?
A kutúrák jellegét alapvetően határozza meg a technikai fejlődés.
A technikai fejlődés során ugyanis a régebbi életformákat újak váltják fel, a régiek pedig végleg eltűnnek, vagy háttérbe szorulnak.
Ezért aztán például az ősközösségi viszonyok mára már csak nagyon rejtett helyeken maradhattak fenn.
A technikai fejlődés első lépése a mezőgazdasági forradalom volt.
Ennek során alakult ki a letelepült életmód és az országhatárok.
Miután kialakultak az országhatárok, azokat csak kivételes esetekben (főként háborúkkal) módosították.
A kultúrális viszonyok alakulására nagy hatással voltak a nagy földrajzi felfedezések is.

Mára nyolc (egymástól lényegesen eltérő vallású és nyelvű) kulturális régiót különböztethetünk meg:
- Germán/protestáns-Észak+Nyugat-Európa+Észak-Amerika+Ausztrália
- Latin/katolikus-Közép+Kelet-Európa+Latin-Amerika
- Szláv/görög-keleti-Európa + Észak-Ázsia
- Arab-perzsa-urdu-indonéz/iszlám-Ázsia+Észak-Afrika
- Japán-koreai-maláj/modernista Távol-Kelet
- Kvázi-kommunista/modernista Kína + Indokína
- Hinduista/buddhista India + Távol-Kelet
- Kvázi-keresztény Fekete-Afrika+Óceánia

Az orszáhatárokon belül található ásványi kincsek mértéke és mezőgazdasági földterületek nagysága elméletileg meghatározhatnák az adott ország gazdagságát, de ez ténylegesen a politikai és az infrastrukturális viszonyok jellegétől függ, amit viszont az egyes kulturális régióbeli helyzettől függ.

2. kérdés: Hogyan függnek a Kultúrák a történelemtől?
Ha megnézzük az emberiség történetét, akkor azt
- az őskorban a birodalmak hiánya,
- az ókorban az egyre nagyobb birodalmak,
- a középkorban a szétaprózódott kis birodalmak sokasága,
- az újkorban ismételten az egyre nagyobb birodalmak jellemzik.
Ezzel párhuzamosan ment végbe a piacok bővülése-szűkülése és legvégül a globalizálódása is.
Ennek megfelelően mára már csaknem azonos kulturális-technikai viszonyok uralkodnak a Föld majd-minden területén.
Ilyen értelemben beszélhetünk a történelem végéről.

3. kérdés: A polgári és ipari forradalmak milyen hatással voltak a kultúrára?
A polgári forradalmak tették lehetővé a liberális piacgazdaságok és a nemzetállamok politikai alapjait.
Megjelentek a fővárosok, parlamentek, pártok, ideológiák.

Az ezt követő tudományos-technikai forradalom átalakította az agrártársadalmakat ipari-urbanizált társadalmakká.
Ez a feudális-paraszti-klerikális-kézműves társadalmakat válságba, majd háttérbe szorította.
Különösen gyorsan fejlődtek az egymásra épülő iparágak:
- a bányászati+kohászati+gépipari+építőipari szektor
- a közlekedési szektor
- az energetikai+vegyipari szektor
- az informatikai szektor

A technikai fejlődés üteme ennek megfelelően gyorsulva nő.

4. kérdés: Az internet és a közösségi médiák megjelenése hogyan alakította át a kultúrát?
Mára már a globális multi-válság jeleit mindenütt érezni lehet.
A multi-válság összetevői:
- Ökológiai/természeti válság;
- Demográfiai/migrációs válság;
- Gazdasági/megélhetési válság;
- Politikai/identitás válság.

Ennek megfelelően egyelőre csak az biztos, hogy minden bizonytalan.

A jövőre nézve vannak:
- Optimisták: szerintük az emberek jók és okosak és a technológiai fejlődés révén a válság megoldható.
- Pesszimisták: szerintük az emberiság gyorsulva tart a kipusztulása felé.
- Populisták: szerintük a válságon csak az erős vezetők és a hozzá hű emberek lehetnek úrrá.
- Realiták: szerintük a válságot egyénileg csak mérsékelni lehet, az egyén feladata csupán a környezettudatos vásárlás/fogyasztás és az ideológiamentes/minőségi élet biztosítása önmaga és a családja számára.

A szerepek természetesen nem különülnak el élesen egymástól, így pl. az optimisták lehetnek populisták is, akiknek egy technokapitalizmus/technofeudalizmus kialakítása a célja.

1. probléma: A történelem korszakolása

Hogyan szokás korszakolni a történelmet?

A világtörténelmen elsősorban Közel-Kelet/Európa/Nyugat-Európa/USA dominálta történelmet értjük.
A világtörténelem általános felosztása:

• Őskor
• Ókor
• Középkor
• Újkor

Foglaljuk táblázatba az egyes korok jellemzőit!

Korszak:	Fázis:	Társadalmi berendezkedési forma:	Maradványok:
1. őskor (i.e.300 000-i.e. 3 000)		ősközösségi	-szenzuális: monolitok, barlangfestmények, -emocionális: spiritualitás, hiedelmek, babonák,misztikák-mágiák,tabuk, ősök-halottak kultusza -intellektuális:nyelvcsaládok, analógiás-mágikus-ezoterikus gondolkodás, -szociális:család intézménye, őserdei/sivatagi közösségek, etikai elosztás,
2. ókor (i.e. 3 000-476)		rabszolgatartó	-szenzuális: ősi városromok, ősi templomok, temetők-piramisok, színházak, fórumok, sportlétesítmények, úthálózat, csatornahálózat,ruhák, kerámiák, háztartási eszközök, mértékek, érmék, távolsági kereskedelmi utvonalak -emocionális: műfajok, antik műalkotások, istenek és az uralkodók kultusza -intellektuális: írásrendszerek, mitológiák, világvallások,könyvek,logikailag megalapozott-filozofikus gondolkodás, -szociális: centralizált államiszervezeti hierarchia, katonai-bürokratikus-piaci eloszlás, etikák,
3. középkor (476-1492)		feudális	-szenzuális:templomok, várromok, középkori kereskedelmi-egyetemi-bánya-lovagrendi városok,kódexek, adománylevelek, -emocionális:legendák,liturgiák,Isten és a szentek kultusza, -intellektuális:kanonizált iratok, dogmák, nyelvemlékek, latin(-görög-héber) nyelv általános használata, -szociális: egyházi hierarchikus szervezet, elmaradott hierarchikus falusi közösségek,
4. újkor (1492-től- napjainkig)		kapitalista	-szenzuális:nemesfém-papíralapú-elektronikus pénzügyi eszközök, tömegfoglalkoztató gyárak, iparvárosok, gépek, infrastruktúra hálózatok, globális áruszálítási útvonalak, áruházláncok, távközlési és hírközlési rendszerek, űrkutatási eszközök, atomreaktorok, atomfegyverek, -emocionális:munkabérek, karrierlehetőségek, fejlődés-szabadság-egyenlőség-testvériség kultusza, termékmárkák, sportklubok -intellektuális: pontos elszámolások-dokumentumok, szabványok, liberális-tudományosan megalapozott gondolkodásmód, tömegtájékoztató médiák, a francia, majd az angol nyelv általános használata -szociális: bank és pénzügyi intézményhálózat, szekularizált államok, egymáshoz kapcsolódó, uralkodóktól független parlamentek, törvényhozástól független államigazgatás és igazságszolgáltatási rendszerek, iskolarendszerek, egészségügyi ellátó rendszerek, fegyveres testületek,
	1. fázis 1492-1918	kolonizáló, urbanizálódó, konzervativkodó	-szenzuális: nyomtatott könyvek-újságok, olajfestmények, kastélyok, parkok, gyárak-gépek, vasút- közúthálózatok, autók, repülők, olajfúrókutak, forradalmak -emocionális: vallási reformizmus, antiklerikalizmus, nacionalizmus, Nietzschei voluntarizmus, klasszikus zeneművek, regények, -intellektuális: enciklopédiák, klasszikus tudományok, akadémiák, nemzeti nyelvek, darwinizmus, freudizmus -szociális: gyarmatbirodalmak, abszolutista uralkodók, országhatárok, parlamentek, pártok, egységesülő nemzetek, nemzetközi diplomácia, marxizmus, szakszervezetek
	2. fázis 1918-1990	ideologizáló, indusztrializálódó, militarista	-szenzuális: erőművek, hadiipai komplexumok, vegyszerek, távíró-telefonhálózatok, rádiók, televíziók, fotók, tankok, repülők, számítógépek, világháborús pusztítások -emocionális: propagandák, filmek, modern zeneművek, avantgard irodalmi alkotások -intellektuális: ideológiák,modern tudományok, -szociális: kémek, erőszakszervezetek, lágerek, nemzetközi szervezetek
	3. fázis 1990-2010	amerikanizálódó-konzumerizálódó, informatizálódó, globalizálódó, környezet- és egészségtudatosuló, másság-toleráló, adósság-termelő, pacifista	-szenzuális:mobiltelefonok, laptopok-tablettek, terrortámadások,be-kivonulások, -emocionális: posztmodern alkotások, fitneszüzletek -intellektuális:internet, honlapok, keresőprogramok, online levelezőprogramok, környezeti problémák felismerése -szociális:
	4. fázis 2010-	antidemokratizálódó, antiliberalizálódó, autoriterizálódó, robotizálódó	-szenzuális: globális felmelegedés, lokális víz-áram-üzemanyaghiányok, dróháborúk pusztításai -emocionális: USA meggyengülése, Kína felemelkedése, Oroszország agresszívitása -intellektuális:mesterséges intelligenciák megjelenése/elterjedése, generációs különbségek, -szociális: közösségi médiák megjelenése/elterjedése, demográfiai-migrációs válságok

Kérdések:

1. A korok/korszakok közötti átmenetek élesek?
2. Van-e vége a világtörténelemnek?
3. Gyorsul-e a világtörténelem?
4. Mekkora szerepe van a világtörténelemben a nagyhatalmú egyéneknek?

Felhasznált irodalom

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_korszakok

0. probléma: Kezdőpont keresése

Miről szeretnék beszélgetni?

Ezek az eszmefuttatások elsősorban ismeretelméletről, pontosabban arról szólnak, hogy mit is kellene tudnom, nekem a kor emberének, hogy megfelelően tudjak tájékozódni a körülöttem levő világ felépítéséról és működéséről.
A tudásom, vagyis a tudásunk viszont nem választható el attól a kortól és kultúrától, amiben élek, illetve élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy az ismeretelmélet mindig csak egy bizonyos lételméleti alapon művelhető. A mesterséges intelligencia korában egészen mást jelent a tudás, mint az abakusz, vagy a logarléc korában.

Ki vagyok és ki nem vagyok én?

Mivel tanár vagyok és szeretnék értelmes tevékenységet végezni, ezért szeretném tudni, milyen az a használható tudás, amelyiknek a továbbadásán serénykednem érdemes.
Nem vagyok filozófus, ezért csak a józan eszemre tudok támaszkodni a téma mélyebb kidolgozása során. Ez a kivülállóság lehet előny is, az érthetetlen, óvatoskodó szakzsargon használatának mellőzése miatt, de lehet hátrány is, ha ezeknek a gondolatoknak a professzionális társadalmi elfogadtathatóságát tekintjük.
Nem rendelkezem a bölcsek kövével sem, ezért többféle nézőpont alkalmazásával próbálkozom és attól sem riadok vissza, hogy a nézeteimet az új ismeretek hatására lényegileg átformáljam és átfogalmazzam. Ez a végtelen nyitottság megnyilvánul abban is, hogy nem vagyok rest bárkitől tanulni, aki arra érdemes. Ez viszont a bőség zavarát eredményezi. Bárhol, bármivel elkezdhetném a mondókámat és bármerre elkanyarodhatnék.
Hogy ne tévedjek, illetve tévedjünk el végérvényesen az áttekinthetetlenül összetett tudati valóság feltérképezése során, ezért alkalmazzuk útjelzőként azt az alapelvet, hogy, ha útelágazához érünk, akkor a lehető legegyszerűbb, a lehető legpragmatikusabb irányba induljunk tovább.

Kivel szeretnék beszélgetni minderről?

• Elsősorban virtuálisan veled kedves Olvasó. Ezek a szösszenetek gondolatébresztési céllal születtek.
  
• Másodsorban a régebbi énemmel meditációs, önfejlesztési céllal.
• Harmadsorban a régebbi könyvekkel. Olvasónaplóféleség jelleggel.
• Negyedsorban a Wikipédiával. Trolkodási (vagyis az univerzális tudás lehetetlenségének leleplezését biztosító) célzattal.
• Ötödsorban a mesterséges intelligenciával. (Ki az, aki nem szeret beszélgetni hihetetlenül gyors, pontos, türelmes és udvarias lénnyel?)

- Hogy ez nagyon nem interaktív, hanem egyirányú kommunikációs folyamat, amelyben az útvonaltervet kizárólag én határozom meg teljesen önkényes módon?
- Pesze, hogy az, de erről csak és kizárólag én tehetek. Én, mint mélységesen befelé forduló (introvertált) ember, már csak ilyen vagyok.

1. Feladat: olvassuk el bevezetésként Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába című könyvét!

- DE ez Egy kicsit-nagyon elavult?
- Persze, amit leírtak, az ha nem aktualizálják, akkor menthetetlenül többé-kevésbé elavul.

Viszont kellően egyszerű kiindulópontot szolgáltat nekem, illetve nekünk!

Készítsünk hozzá egy áttekinthetőséget segítő, tematikus vázlatot!
(Ha jó a lényeglátó és lényegmegjelenítő képességed, akkor Te is készíthetsz ilyent, vagy ehhez hasonlót, vagy akár ennél jobbat is!)

Nevezzük ezt az ábrát 9 tényezős valóságmodellnek!
- Mit tudunk leolvasni róla?
1. megállapítás: A valóság a modell szerint (ismeretelméleti szempontból) 9 tényezőből áll. Ezek:

1. LOGIKA
2. MATEMATIKA
3. FIZIKA-KÉMIA
4. BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ-CSILLAGÁSZAT
5. SZUBJEKTUMOK
6. TÁRSADALMAK
7. KULTÚRÁK
8. VALLÁSOK
9. MŰVÉSZETEK

2. megállapítás: A tényezők egymásra hatását nyilak szemléltetik.
Ha a nyilak irányát követjük, akkor többszörös körkörösségeket figyelhetünk meg az ábrán.Ennek megfelelően nincs egy egyértelműen meghatározott kiindulópont, ahonnét az ábra tanulmányozását kezdhetnénk. Célszerű a szubjektumokból kiindulni, akik a természet felépítését és működését tanulmányozzák. Ezáltal egy logikailag megalapozott fogalmi rendszerre tesznek szert, amelyet matematizálni lehet. A matematikai ismereteket a fizikai-kémiai valóság, vagyis az anyagi világ tanulmányozására használhatjuk fel. Ez a természettudományokat előre helyező, egymásra épülő gondolkodásmód Comte-tól származik.
Folytatva az ábra tanulmányozását megállapíthatjuk, hogy az anyagi világ konkrét megnyilvánulása a biológiai-földrajz-csillagászati valóság, amely kitermelte magából a gondolkodni tudó emberi lényt, a szubjektumot is. Mivel (a szubjektivitást elkerülendő feltételezzük, hogy) egyáltalán nincs kiemelt jelentőségű szubjektum, ezért indokolt inkább itt és most szubjektum helyett szubjektumokról beszélni. A többes szám használatát érdemes a továbbiakban is megtartani a szubjektumtól függő valóságtényezők megnevezése esetén.
Folytatva a gondolatmenetet: a szubjektumokból épülnek fel a társadalmak és a társadalmakból pedig a kultúrák. A kultúrák sajátos megnyilvánulási formái a vallások és a művészetek, amelyek a szubjektumok lelki szükségleteivel állnak összefüggésben. Ez tekinthető az ábra lezárásának.

3. megállapítás: Ez a modell nem tökéletes, de kezdésnek, kiindulópontnak megteszi.

Felhasznált irodalom

1. Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába; Évszám nélkül; Dick Manó, Budapest; Fordította: Fülöp Zsigmond