Kultúrrégiók feltérképezése:
1. Ősközösségi kultúrák
2. Közép-Dél-Amerika
3. Közel-Kelet
4. Nomád kultúrák
5. Távol-Kelet
6. Dél-Európa
7. Dél-Nyugat-Európa
8. Nyugat-Európa
9. Észak- és Közép-Európa
10. Észak-Amerika
11. Fekete Afrika
12. Ausztrália-Óceánia
Filozófia vázlatok
2026. április 13., hétfő
2026. április 10., péntek
Filozófiai alapmodellek 1
Aktuális jelszó: "Vissza Hegelhez!"
De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?
Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:
Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:
Mire jó ez a két modell?
Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód
historista/evocionista gondolkodásmód
-
Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!
De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?
-
Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.
-
1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)
Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:
-
1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)
-
Konkretizáljunk!
Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!
-
Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
(Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)
-
Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
"A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.
-
A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.
-
A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:
Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:
- egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
- másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
- harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
- negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:
- az Id (Ösztön-én),
- az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
- és Superego (Felettes-én).
-
Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.
Mire jó ez a két modell?
-
Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.
Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód
- Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
- Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
- Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
- Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.
- Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
- Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
- Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
- Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.
- Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
- Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
- Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
- Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
historista/evocionista gondolkodásmód
- Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
- Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
- Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
- Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
2025. december 24., szerda
A Biblia részei (Újszövetség)
Újszövetség
1. Történeti könyvek
Evangéliumok (Híradások, szemtanúvallomások Jézus életéről és tanításairól)Az ún. szinoptikus (együttnéző) evangéliumok
Máté evangéliuma (Mt.)
Márk evangéliuma (Mk.)
Lukács evangéliuma (Lk.)
+
János evangéliuma (Jn.)
2. (Az ősegyház története)
Az apostolok cselekedeteiről írt könyv (Ap. csel.)3. Pál levelei
(13 levél)Rómabeliekhez írt levél (Rm.)
A Korinthusbeliekhez írt I. levél (I. Kor.)
A Korinthusbeliekhez írt II. levél (II. Kor.)
A Galáciabeliekhez írt levél (Gal.)
Az Efézusbeliekhez írt levél (Ef.)
A Filippibeliekhez írt levél (Fil.)
A Kolossébeliekhez írt levél (Kol.)
A Thesszalonikabeliekhez írt I. levél (I. Thessz.)
A Thesszalonikabeliekhez írt II. levél (II. Thessz.)
4. Az úgynevezett pásztorlevelek
Timótheushoz írt I. levél (I. Tim.)Timótheushoz írt II. levél (II. Tim.)
Titushoz írt levél (Tit.)
Filemonhoz írt levél (File.)
Zsidókhoz írt levél (Zsid.) (Szintén Pál levele, Pál szerzősége azonban nem egyetemesen elfogadott a kereszténységen belül)
5. Az ún. katolikus/egyetemes levelek
(A keresztények összességének, nem pedig egyes megnevezett gyülekezeteknek szóló levelek)Jakab apostol levele (Jak.)
Péter apostol I. levele (I. Pt.)
Péter apostol II. levele (II. Pt.)
János apostol I. levele (I. Jn.)
János apostol II. levele (II. Jn.)
János apostol III. levele (III. Jn.)
Júdás apostol levele (Júd.)
6. Prófétikus könyv
Jelenések könyve (Jel.)2025. december 22., hétfő
A Biblia részei (Ószövetség)
Ószövetség
Történeti könyvek
1. (Az emberiség egyetemes őstörténete és Izráel ősatyáinak története)
Mózes I. könyve (I. Móz.)2. (Izráel története)
Mózes II. könyve (II. Móz.)Mózes III. könyve (III. Móz.)
Mózes IV. könyve (IV.Móz.)
Mózes V. könyve (V. Móz.)
3. (Izráel története a bírák korában)
Józsué könyve (Józsué)Bírák könyve (Bír.)
Ruth könyve (Ruth)
4. (Izráel története a bírák kora végétől az egységes és a megosztott királyság korában)
Sámuel I. könyve (I. Sám.)Sámuel II. könyve (II. Sám.)
Királyok I. könyve (I. Kir.)
Királyok II. könyve (II. Kir.)
Krónikák I. könyve (I. Krón.)
Krónikák II. könyve (II. Krón.)
5. (Izráel története a babiloni fogság után otthon és Perzsiában)
Ezsdrás könyve (Ezsdr.)Nehémiás könyve (Neh.)
Eszter könyve (Eszter)
6. Költői könyvek vagy írások
(Legnagyobbrészt költői formában íródtak)Jób könyve (Jób)
Zsoltárok könyve (Zsolt.)
Példabeszédek könyve (Péld.)
A Prédikátor könyve (Préd.)
Énekek Éneke (Én. Én.)
7. Nagy próféták
(Nagy terjedelmű prófétai könyvek; a babiloni fogság előtt és alatt működő próféták könyvei)Ésaiás próféta könyve (Ésa.)
Jeremiás próféta könyve (Jer.)
Jeremiás siralmai (Jer. sir.)
Ezékiel próféta könyve (Ezék.)
Dániel próféta könyve (Dn.)
8. Kis próféták
(Kis terjedelmű prófétai könyvek; 12 babiloni fogság előtt és után működő próféta üzenetei)Hóseás próféta könyve (Hós.)
Jóel próféta könyve (Jóel)
Ámós próféta könyve (Ámós)
Abdiás próféta könyve (Abdiás)
Jónás próféta könyve (Jónás)
Mikeás próféta könyve (Mik.)
Náhum próféta könyve (Náh.)
Habakuk próféta könyve (Hab.)
Sofóniás próféta könyve (Sof.)
Aggeus próféta könyve (Agg.)
Zakariás próféta könyve (Zak.)
Malakiás próféta könyve (Mal.)
2025. november 1., szombat
A nyugati filozófia története
Görögök:
Poliszosodás
Athéni demokratizálódás
Polgárháborosodás
Birodalmiasodás
Görög gondolkodás:
Materializálódás
Relativizálódás
Matematizálódás
Idealizálódás
Szisztematizálódás (Arisztotelész)
Etikalizálódás
Misztifikálódás
Zsidók:
Vándorlás
Államosodás
Szétszóródás
Zsidó gondolkodás:
Monoteizálódás
Historizálódás
Profetizálódás
Keresztények:
Klerikalizálódás
Feudalizálódás
Kolonizálás
Keresztény gondolkodás:
Biblia kanonizálódás
Teologizálódás (Szent Ágoston)
Szisztematizálódás (Szent Tamás)
Biblia fordítás (Luther)
Nyugat-európai kontinentális városi polgárok:
Távolsági kereskedés
Liberalizálódás
Nacionalizálódás
Kontinentális polgári gondolkodás:
Heliocentrizálódás:
Asztrologizálódás-Matematizálódás
Racionalizálódás
Enciklopedizalódás
Pozitivizálódás
Egzisztencializálódás
Posztmodernizálódás
Britt birodalmi polgárok:
Revolucionalizálódás
Neodemokratizálódás
Libertalizálódás
Indusztrializálódás-kapitalizálódás
Urbanizálódás
Britt polgári gondolkodás:
Konzervativizálódás
Empirizálódás
Fizikalizálódás (Newton)
Enciklopedizálódás
Egalitalizálódás
Logikai pozitivizálódás
Német birodalmi polgárok:
Nacionalizálódás
Imperializálódás
Militarizálódás
Fasizálódás
Remilitarizálódás
Republikanizálódás
Unionizálódás
Német polgári/birodalmi gondolkodás:
Szisztematizálódás (Kant)
Historozálódás (Hegel)
Individualizálódás
Egzisztencialis lingisztizálódás (Heidegger)
Modernizálódás:
fizikai relaivizálódás
Logikai pozitivizálódás
Orosz birodalmi polgárok:
radikalizálódás
totalitarizálódás
militarizálódás
bipolarizálódás
destrukturalizálódás
retotalitarizálódás
Orosz polgári gondolkodás:
spiritualizálódás
kommunizálódás
anarchizálódás
pszichologizálódás
Amerikai birodalmi polgárok:
liberalizálódás
militarizálódás
globális libertarizálódás
bipolarizálódás
unipolarizálódás
rebipolarizálódás
amerikai polgári gondolkodás:
pragmatizálódás
nyelvi analizálódás
kognitivizálódás
hedonizálódás
neokonzervativizálódás
2025. október 29., szerda
Az önismeret ismerete
Szükséges fogalmak:
| Szenzualitás | Emocionalitás | Intellektualitás | Szocialitás,moralitás | |
|---|---|---|---|---|
| Magán-emberi lét |
Testi jelleg: egészség, fejlettség, életkor, nem, származás, Testi állapot: tudatosság józanság figyelem önfeledtség,flow étvágy kipihentség,fáradtság Környezeti jelleg: rendezettség együttélései viszonyok jelenléti viszonyok Informális időbeliség: otthoni rutin, időbeosztás |
Cselekvés érzelmiség: szorgalom céltudatosság, motiváltság kacérság, pimaszság Érzelmi állapot: kiegyensúlyottság stabilitás elhanyagoltság Tartós érzelmi jelleg: hangulatiság, kedély humorérzék öröm,bánat félelem,szorongás feszültség, stressz harag,közöny Érzelmi kapcsolatok attitűdök:szeretet, tetszés szükségletek szexuálitási viszonyok baráti kapcsolatok önzés,önzetlenség |
Kognitív állapot:
tájékozottság előítéletesség spekulativitás verbális kognitív jelleg: kifejezőképesség fiktivitás időbeli kognitív jelleg: problémafelismerés problémamegértés problémamegoldás önellenőrzés Kognitív kapcsolatok: kritikusság kritikátlanság |
Morális jelleg: visszafogottság, mértékletesség óvatosság megalkuvókészség, fegyelem, fegyelmezettség felelőtlenség Morális állapot: becsület büszkeség önállóság Morális énvédő tevékenyégek: fontosságrangsorolás vádaskodás, önvádaskodás személeskedés tagadás informális szociokapcsolatok: családi kapcsolatok konfliktusok erőszakosság bántalmazottság engedékenység,szigor |
| Közemberi lét |
Gazdagsági állapot:
vagyoni, jövedelmi helyzet Szabadsági jelleg: cselekvési szabadság mértéke, cselekvési jogok Megjelenési jelleg: szexiség ápoltság, igényesség Informális időbeliség: elfoglaltság, teendők mértéke, aktivitás, szabadidő mértéke, munkahelyi munkarend |
Pozitivitási jelleg: boldogság, elégedettség bizalom önbizalom remény vidámság nyugodtság Negativitás-kezelési jelleg: irigység, bunkóság, csalódottság, igazságtalanság Motiváltsági állapot: érdeklődési területek célok Közösségi kapcsolatok: ismerősök, iskolatársak, exek, csapattársak |
Iskolázottsági jelleg: műveltség nyelvismeret Értelmességi jelleg: tudatosság kreativitás ötletesség, játékosság modernség egyediség logikusság nyitotottság Intelligencia állapot: tévedések, szerénytelenségek, kognitív disszonanciák, érdektelenségek, illúziók önellentmondások Intellektuális kapcsolatok: vélemények, feltevések |
Társadalmiasultsági jelleg: státusz ismertség elismertség végzettség állampolgárság politikai beállítottság vallásosság Közösségiségi jelleg: moralitás segítségkérés/adás megértés, empátia szolidaritás szabálykövetés deviencia addiktivitás asszertivitás produktivitás innovativitás Társadalmi változáskezelési lelki állapot: bátorság rugalmasság fejlődéskészség elszántság, kitatás Társadalmi ideál kapcsolatok: példaképek, tekintélyek |
2025. október 26., vasárnap
A tudományok rendszerező táblázata
Forrás: wiki(tudományágak)
| Formális ~ | Természet és Reál ~ | Társadalom és Humán~ | Idő ~ | |
|---|---|---|---|---|
| Alap ~ (elméleti, kísérleti) |
Bizonyítási struktúra ismeret: Logika Absztrakt mennyiségi struktúra ismeret: Matematika Kapcsolati struktúra ismeret: Rendszerelmélet, Hálózatelmélet Dinamikus struktúra ismeret: Fraktálelmélet, Káoszelmélet |
Anyagismeret: Fizika, Kémia Makrokörnyezet ismeret: Csillagászat, Asztrológia Mikrokörnyezet ismeret: Természetföldrajz, Biológia Infrastruktúraismeret: Társadalomföldrajz (technikai), Űrkutatás |
Emberismeret: Antropológia, Pszichológia Közösségismeret: Közgazdaságtan,Politológia, Szociológia, Néprajz Állam- és államszövetség ismeret: Jog, Közigazgatástan, Társadalomföldrajz (kulturális), Komunikációismeret: Nyelv~, Irodalom~ |
Múltismeret: Történelem Jövőismeret: Futurológia Létismeret: Filozófia ~ Vallás ~ Kinyilatkoztatás (Biblia)ismeret: Teológia |
| Alkalmazott ~ |
Adatbiztosítás: Statisztika, Informatika Modell- biztosítás: Operációkutatás, Algoritmuselmélet Adatvédelem: Titkosításelmélet Digitális jólét védelem: Kibernetika (Robotika), MI-kutatás |
Alapvető erőforrás biztosítás: Agrár ~, Műszaki~, Energetika Kiegészítő erőforrás biztosítás: Banktan, Szolgáltatás-kutatás, (pl. Turisztika) Internet-kutatás Egészségvédelem: Orvos ~, Gyógyszerészet Pszichiátria, Sport ~ Környezetvédelem: Ökológia, Tűz- és katasztrófavédelem, Kollapszológia |
Ápoltságbiztosítás: Ápolástan, Háztartási ismeretek, Higéniaismeret (testi és mentális), Divatismeret, Gasztronómia, Szexológia Műveltségbiztosítás: Pedagógia ~ Könyvtár ~ Művészetismeret, Művészetkritika (Esztétika), Médiaismeret, Illemtan Racionalitásvédelem: Katalógizálástan (pl. Számvitel, Ügyvitel) Döntéselmélet (pl. Menedzsment) Integritásvédelem: Rendészet~,Harcászat~ |
Történeti Forrásanyag biztosítás: Régészet, Levéltár~ Emléktárgyi ismeret biztosítás: Muzeológia, Szimbolumhordozó ismeret (pl. Érmetan) Nemzeti identitás védelem: Diplomácia~, Ideológiai rendszer~ Egyéni identitás védelem: Etika~ |
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)