1. probléma: A történelem korszakolása

Hogyan szokás korszakolni a történelmet?

A világtörténelmen elsősorban Közel-Kelet/Európa/Nyugat-Európa/USA dominálta történelmet értjük.
A világtörténelem általános felosztása:

• Őskor
• Ókor
• Középkor
• Újkor
• Legújabbkor

Ez a felosztás akkor jogos, ha egyértelműen meg tudom különböztetni az egyes korok jellemzőit egymástól.
A határvonalak nem egyértelműek, hanem van egy átmeneti sáv.
Ez a folyamat nem ér véget:legeslegújabb kor, mégújabb kor, ... következik.

Mi történt az őskorban?

1. Az emberi faj kialakulása.
2. Az emberi (vadászó, halászó, gyűjtögető) ősközösségi társadalmak, etikai-katonai elosztási módok kialakulása.
3. Az emberi kőkorszaki tárgyi kultúrák, technológiák kialakulása.
4. Az emberi kultúrák (proto-nyelvek, mágikus vallások, közösségi művészetek) kialakulása.
Nincs filozófia, nincs tudomány, analogikus-spirituális gondolkodásmód jellemző.
Az őskor az első birodalmak kialakulásáig tartott.

Mi történt az ókorban?

1. Az egyre nagyobb bürokratikus birodalmak/városállamok megjelenése.
2. A hierarchikus-kasztszerű mezőgazdasági társadalmak, bürokratikus-piaci elosztási módok megjelenése.
3. A fémeket, kerámiákat használó, urbanizált technikai infrastruktúra megjelenése.
4. Írásbeli nyelvhasználat, mitologikus és világvallások, szabálykövető művészetek megjelenése.
A filozófia, a logika, a matematika, a természettudományok kezdeteinek megjelenése.
Az ókor a Nyugat-Római Birodalom bukásával ért véget.

Mi történt a középkorban?

1. A jólszabályozott hierarchikus egyház rátelepedett a kisebb-nagyobb államok sokaságára.
2. A jólszabályozott hierarchikus nemesség rátelepedett a mezőgazdaságból élő tömegekre.
3. A hierarchikus vezetésű városok élénk kereskedelmi és jólszabályozott ipari tevékenységet folytattak.
4. A vallásos és a világi művészetek és a jólszabályozott tudományok monumentalista, majd klasszikus mintákat követtek.
A filozófia, a logika, a matematika, a természettudományok dogmatizálódása jellemző.
A középkor Bizánc elestével, a nagy földrajzi felfedezésekkel, a pápaság meggyengülésével, az Észak-Amerikai és Nyugat-Európai abszolutisztikus berendezkedési viszonyok forradalmi megdöntésével, Napóleon hatalomra jutásával ért véget.

Mi történt az újkorban?

1. Nagy gyarmatbirodalmak, nagy háborúk, totalitarista ideológiavezérelt rendszerek, szembenállás,
2. A városi ipari munkástömegeket kizsákmányolták az ipari tőkések, pénzügyi piacok kialakulása és elterjedése, állami beavatkozás a gazdaság működésébe.
Az újkorban a tudományos gondolkodás általánosan elfogadottá vált.
Az újkor a második világháború lezárásával, majd a Szovjetunió felbomlásával ért véget.

Mi történt az legújkorban?

Fogasztói magatartás és szemlélet.
Túlzott Liberalizáció (szabadosság, nihilizmus).
A globálissá válása, az informatika gyorsuló fejlődése jellemzi.
Alegújabb kor az USA gazdasági és katonai hegemoniájának meggyengülésével, a spindiktatúrák elterjedésével ért véget.

Felhasznált irodalom

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_korszakok

0. probléma: Kezdőpont keresése

Miről szeretnék beszélgetni?

Ezek az eszmefuttatások elsősorban ismeretelméletről, pontosabban arról szólnak, hogy mit is kellene tudnom, nekem a kor emberének, hogy megfelelően tudjak tájékozódni a körülöttem levő világ felépítéséról és működéséről.
A tudásom, vagyis a tudásunk viszont nem választható el attól a kortól és kultúrától, amiben élek, illetve élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy az ismeretelmélet mindig csak egy bizonyos lételméleti alapon művelhető. A mesterséges intelligencia korában egészen mást jelent a tudás, mint az abakusz, vagy a logarléc korában.

Ki vagyok és ki nem vagyok én?

Mivel tanár vagyok és szeretnék értelmes tevékenységet végezni, ezért szeretném tudni, milyen az a használható tudás, amelyiknek a továbbadásán serénykednem érdemes.
Nem vagyok filozófus, ezért csak a józan eszemre tudok támaszkodni a téma mélyebb kidolgozása során. Ez a kivülállóság lehet előny is, az érthetetlen, óvatoskodó szakzsargon használatának mellőzése miatt, de lehet hátrány is, ha ezeknek a gondolatoknak a professzionális társadalmi elfogadtathatóságát tekintjük.
Nem rendelkezem a bölcsek kövével sem, ezért többféle nézőpont alkalmazásával próbálkozom és attól sem riadok vissza, hogy a nézeteimet az új ismeretek hatására lényegileg átformáljam és átfogalmazzam. Ez a végtelen nyitottság megnyilvánul abban is, hogy nem vagyok rest bárkitől tanulni, aki arra érdemes. Ez viszont a bőség zavarát eredményezi. Bárhol, bármivel elkezdhetném a mondókámat és bármerre elkanyarodhatnék.
Hogy ne tévedjek, illetve tévedjünk el végérvényesen az áttekinthetetlenül összetett tudati valóság feltérképezése során, ezért alkalmazzuk útjelzőként azt az alapelvet, hogy, ha útelágazához érünk, akkor a lehető legegyszerűbb, a lehető legpragmatikusabb irányba induljunk tovább.

Kivel szeretnék beszélgetni minderről?

• Elsősorban virtuálisan veled kedves Olvasó. Ezek a szösszenetek gondolatébresztési céllal születtek.
  
• Másodsorban a régebbi énemmel meditációs, önfejlesztési céllal.
• Harmadsorban a régebbi könyvekkel. Olvasónaplóféleség jelleggel.
• Negyedsorban a Wikipédiával. Trolkodási (vagyis az univerzális tudás lehetetlenségének leleplezését biztosító) célzattal.
• Ötödsorban a mesterséges intelligenciával. (Ki az, aki nem szeret beszélgetni hihetetlenül gyors, pontos, türelmes és udvarias lénnyel?)

- Hogy ez nagyon nem interaktív, hanem egyirányú kommunikációs folyamat, amelyben az útvonaltervet kizárólag én határozom meg teljesen önkényes módon?
- Pesze, hogy az, de erről csak és kizárólag én tehetek. Én, mint mélységesen befelé forduló (introvertált) ember, már csak ilyen vagyok.

1. Feladat: olvassuk el bevezetésként Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába című könyvét!

- DE ez Egy kicsit-nagyon elavult?
- Persze, amit leírtak, az ha nem aktualizálják, akkor menthetetlenül többé-kevésbé elavul.

Viszont kellően egyszerű kiindulópontot szolgáltat nekem, illetve nekünk!

Készítsünk hozzá egy áttekinthetőséget segítő, tematikus vázlatot!
(Ha jó a lényeglátó és lényegmegjelenítő képességed, akkor Te is készíthetsz ilyent, vagy ehhez hasonlót, vagy akár ennél jobbat is!)

Nevezzük ezt az ábrát 9 tényezős valóságmodellnek!
- Mit tudunk leolvasni róla?
1. megállapítás: A valóság a modell szerint (ismeretelméleti szempontból) 9 tényezőből áll. Ezek:

1. LOGIKA
2. MATEMATIKA
3. FIZIKA-KÉMIA
4. BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ-CSILLAGÁSZAT
5. SZUBJEKTUMOK
6. TÁRSADALMAK
7. KULTÚRÁK
8. VALLÁSOK
9. MŰVÉSZETEK

2. megállapítás: A tényezők egymásra hatását nyilak szemléltetik.
Ha a nyilak irányát követjük, akkor többszörös körkörösségeket figyelhetünk meg az ábrán.Ennek megfelelően nincs egy egyértelműen meghatározott kiindulópont, ahonnét az ábra tanulmányozását kezdhetnénk. Célszerű a szubjektumokból kiindulni, akik a természet felépítését és működését tanulmányozzák. Ezáltal egy logikailag megalapozott fogalmi rendszerre tesznek szert, amelyet matematizálni lehet. A matematikai ismereteket a fizikai-kémiai valóság, vagyis az anyagi világ tanulmányozására használhatjuk fel. Ez a természettudományokat előre helyező, egymásra épülő gondolkodásmód Comte-tól származik.
Folytatva az ábra tanulmányozását megállapíthatjuk, hogy az anyagi világ konkrét megnyilvánulása a biológiai-földrajz-csillagászati valóság, amely kitermelte magából a gondolkodni tudó emberi lényt, a szubjektumot is. Mivel (a szubjektivitást elkerülendő feltételezzük, hogy) egyáltalán nincs kiemelt jelentőségű szubjektum, ezért indokolt inkább itt és most szubjektum helyett szubjektumokról beszélni. A többes szám használatát érdemes a továbbiakban is megtartani a szubjektumtól függő valóságtényezők megnevezése esetén.
Folytatva a gondolatmenetet: a szubjektumokból épülnek fel a társadalmak és a társadalmakból pedig a kultúrák. A kultúrák sajátos megnyilvánulási formái a vallások és a művészetek, amelyek a szubjektumok lelki szükségleteivel állnak összefüggésben. Ez tekinthető az ábra lezárásának.

3. megállapítás: Ez a modell nem tökéletes, de kezdésnek, kiindulópontnak megteszi.

Felhasznált irodalom

1. Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába; Évszám nélkül; Dick Manó, Budapest; Fordította: Fülöp Zsigmond

Filozófiai alapmodellek 3.

Milyen fajtái vannak a valóságnak?
A valóság két összetevője: Belső és külső valóság.

A belső valóság összetevői:

• Szenzuális/biológiai valóság
• Emocionális/motivációs valóság
• Intellektuális/kognitív valóság
• Szociális/morális valóság

A külső valóság összetevői:

• Anyagi/természeti valóság
• Technikai/ökológiai valóság
• Matematikai/informatikai valóság
• Társadalmi/történelmi valóság

Mi a valóság?
A valóság a belső és külső valóság összes összetevőjének közös neve.

Milyen filozófiai rokon fogalmai vannak a valóságnak?
Íme a modell kiterjesztése az analógiás gondolkodás alapján:

• valóság: lételméleti/metafizikai fogalom
• valóságosság: fenomenológiai/esztétikai fogalom
• igazság: ismeretelméleti/logikai fogalom
• igazságosság: értékelméleti/etikai fogalom

Filozófiai alapmodellek 2.

Kultúrrégiók feltérképezése:
1. Ősközösségi kultúrák

2. Közép-Dél-Amerika
3. Közel-Kelet
4. Nomád kultúrák
5. Távol-Kelet

6. Dél-Európa

7. Dél-Nyugat-Európa
8. Nyugat-Európa
9. Észak- és Közép-Európa
10. Észak-Amerika

11. Fekete Afrika
12. Ausztrália-Óceánia

Filozófiai alapmodellek 1

Aktuális jelszó: "Vissza Hegelhez!"

Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!

De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?

Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.

Melyik ez a két logikai eljárás?

1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)

Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:

1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)

Feladat:

Konkretizáljunk!
Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!

1. lépés: Keressük meg ehhez a lehető legjobb kiindulási pontot!

Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
(Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)

Mit jelent ez?

Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
"A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.

Mi a szintézis jelen esetben?

A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.

És végül mi a totál-antitézis?

A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.

Készítsünk infografikát!
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:

---

Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:

• egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
• másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
• harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
• negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)

Utalás: A világot lehet szemlélni úgy is, hogy az nem más, mint akarat és képzet, mint ahogy ezt a Hegellel szembenálló Schoppenhauer is tette.
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:

1. az Id (Ösztön-én),
2. az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
3. és Superego (Felettes-én).

Nevezzük nevén a dolgokat!

Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.

---

Mire jó ez a két modell?

Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.

Melyk a lehetséges esetek?

Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód

• Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.

Világgal kapcsolatos torzulások:

• Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
• Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.

Nyelvvel kapcsolatos torzulások:

• Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.

Történelemmel kapcsolatos torzulások:
historista/evocionista gondolkodásmód

• Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.

---

A Biblia részei (Újszövetség)

Újszövetség

1. Történeti könyvek

Evangéliumok (Híradások, szemtanúvallomások Jézus életéről és tanításairól)
Az ún. szinoptikus (együttnéző) evangéliumok
Máté evangéliuma (Mt.)


Márk evangéliuma (Mk.)

Lukács evangéliuma (Lk.)


+
János evangéliuma (Jn.)

---

2. (Az ősegyház története)

Az apostolok cselekedeteiről írt könyv (Ap. csel.)

---

3. Pál levelei

(13 levél)
Rómabeliekhez írt levél (Rm.)


A Korinthusbeliekhez írt I. levél (I. Kor.)

A Korinthusbeliekhez írt II. levél (II. Kor.)

A Galáciabeliekhez írt levél (Gal.)

Az Efézusbeliekhez írt levél (Ef.)

A Filippibeliekhez írt levél (Fil.)

A Kolossébeliekhez írt levél (Kol.)

A Thesszalonikabeliekhez írt I. levél (I. Thessz.)

A Thesszalonikabeliekhez írt II. levél (II. Thessz.)

---

4. Az úgynevezett pásztorlevelek

Timótheushoz írt I. levél (I. Tim.)

Timótheushoz írt II. levél (II. Tim.)

Titushoz írt levél (Tit.)

Filemonhoz írt levél (File.)

Zsidókhoz írt levél (Zsid.) (Szintén Pál levele, Pál szerzősége azonban nem egyetemesen elfogadott a kereszténységen belül)

---

5. Az ún. katolikus/egyetemes levelek

(A keresztények összességének, nem pedig egyes megnevezett gyülekezeteknek szóló levelek)
Jakab apostol levele (Jak.)

Péter apostol I. levele (I. Pt.)

Péter apostol II. levele (II. Pt.)

János apostol I. levele (I. Jn.)
János apostol II. levele (II. Jn.)
János apostol III. levele (III. Jn.)

Júdás apostol levele (Júd.)

---

6. Prófétikus könyv

Jelenések könyve (Jel.)

A Biblia részei (Ószövetség)

Ószövetség

Történeti könyvek

1. (Az emberiség egyetemes őstörténete és Izráel ősatyáinak története)

Mózes I. könyve (I. Móz.)

---

2. (Izráel története)

Mózes II. könyve (II. Móz.)


Mózes III. könyve (III. Móz.)

Mózes IV. könyve (IV.Móz.)

Mózes V. könyve (V. Móz.)

---

3. (Izráel története a bírák korában)

Józsué könyve (Józsué)

Bírák könyve (Bír.)

Ruth könyve (Ruth)

---

4. (Izráel története a bírák kora végétől az egységes és a megosztott királyság korában)

Sámuel I. könyve (I. Sám.)

Sámuel II. könyve (II. Sám.)

Királyok I. könyve (I. Kir.)
Királyok II. könyve (II. Kir.)

Krónikák I. könyve (I. Krón.)
Krónikák II. könyve (II. Krón.)

---

5. (Izráel története a babiloni fogság után otthon és Perzsiában)

Ezsdrás könyve (Ezsdr.)
Nehémiás könyve (Neh.)

Eszter könyve (Eszter)

---

6. Költői könyvek vagy írások

(Legnagyobbrészt költői formában íródtak)
Jób könyve (Jób)

Zsoltárok könyve (Zsolt.)

Példabeszédek könyve (Péld.)

A Prédikátor könyve (Préd.)

Énekek Éneke (Én. Én.)

---

7. Nagy próféták

(Nagy terjedelmű prófétai könyvek; a babiloni fogság előtt és alatt működő próféták könyvei)
Ésaiás próféta könyve (Ésa.)


Jeremiás próféta könyve (Jer.)

Jeremiás siralmai (Jer. sir.)

Ezékiel próféta könyve (Ezék.)


Dániel próféta könyve (Dn.)

---

8. Kis próféták

(Kis terjedelmű prófétai könyvek; 12 babiloni fogság előtt és után működő próféta üzenetei)
Hóseás próféta könyve (Hós.)

Jóel próféta könyve (Jóel)

Ámós próféta könyve (Ámós)

Abdiás próféta könyve (Abdiás)

Jónás próféta könyve (Jónás)

Mikeás próféta könyve (Mik.)

Náhum próféta könyve (Náh.)

Habakuk próféta könyve (Hab.)

Sofóniás próféta könyve (Sof.)

Aggeus próféta könyve (Agg.)

Zakariás próféta könyve (Zak.)

Malakiás próféta könyve (Mal.)

---