Miről szeretnék beszélgetni?
Ezek az eszmefuttatások elsősorban
ismeretelméletről, pontosabban arról szólnak, hogy mit is kellene tudnom, nekem a kor emberének, hogy megfelelően tudjak tájékozódni a körülöttem levő világ felépítéséról és működéséről.
A tudásom, vagyis a tudásunk viszont nem választható el attól a kortól és kultúrától, amiben élek, illetve élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy az ismeretelmélet mindig csak egy bizonyos
lételméleti alapon művelhető. A mesterséges intelligencia korában egészen mást jelent a tudás, mint az abakusz, vagy a logarléc korában.
Ki vagyok és ki nem vagyok én?
Mivel
tanár vagyok és szeretnék értelmes tevékenységet végezni, ezért szeretném tudni, milyen az a
használható tudás, amelyiknek a továbbadásán serénykednem érdemes.
Nem vagyok filozófus, ezért csak a józan eszemre tudok támaszkodni a téma mélyebb kidolgozása során. Ez a kivülállóság lehet előny is, az érthetetlen, óvatoskodó szakzsargon használatának mellőzése miatt, de lehet hátrány is, ha ezeknek a gondolatoknak a professzionális társadalmi elfogadtathatóságát tekintjük.
Nem rendelkezem a bölcsek kövével sem, ezért többféle nézőpont alkalmazásával próbálkozom és attól sem riadok vissza, hogy a nézeteimet az új ismeretek hatására lényegileg átformáljam és átfogalmazzam. Ez a
végtelen nyitottság megnyilvánul abban is, hogy nem vagyok rest bárkitől tanulni, aki arra érdemes. Ez viszont a bőség zavarát eredményezi. Bárhol, bármivel elkezdhetném a mondókámat és bármerre elkanyarodhatnék.
Hogy ne tévedjek, illetve tévedjünk el végérvényesen az áttekinthetetlenül összetett tudati valóság feltérképezése során, ezért alkalmazzuk útjelzőként azt az alapelvet, hogy, ha útelágazához érünk, akkor a lehető legegyszerűbb, a lehető
legpragmatikusabb irányba induljunk tovább.
Kivel szeretnék beszélgetni minderről?
- Elsősorban virtuálisan veled kedves Olvasó. Ezek a szösszenetek gondolatébresztési céllal születtek.
- Másodsorban a régebbi énemmel meditációs, önfejlesztési céllal.
- Harmadsorban a régebbi könyvekkel. Olvasónaplóféleség jelleggel.
- Negyedsorban a Wikipédiával. Trolkodási (vagyis az univerzális tudás lehetetlenségének leleplezését biztosító) célzattal.
- Ötödsorban a mesterséges intelligenciával. (Ki az, aki nem szeret beszélgetni hihetetlenül gyors, pontos, türelmes és udvarias lénnyel?)
- Hogy ez nagyon nem interaktív, hanem egyirányú kommunikációs folyamat, amelyben az útvonaltervet kizárólag én határozom meg teljesen önkényes módon?
- Pesze, hogy az, de erről csak és kizárólag én tehetek. Én, mint mélységesen befelé forduló (introvertált) ember, már csak ilyen vagyok.
1. Feladat: olvassuk el bevezetésként Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába című könyvét!
- DE ez Egy kicsit-nagyon
elavult?
- Persze, amit leírtak, az ha nem aktualizálják, akkor menthetetlenül többé-kevésbé elavul.
Viszont kellően egyszerű kiindulópontot szolgáltat nekem, illetve nekünk!
Készítsünk hozzá egy áttekinthetőséget segítő, tematikus vázlatot!
(Ha jó a lényeglátó és lényegmegjelenítő képességed, akkor Te is készíthetsz ilyent, vagy ehhez hasonlót, vagy akár ennél jobbat is!)
Nevezzük ezt az ábrát
9 tényezős valóságmodellnek!
- Mit tudunk leolvasni róla?
1. megállapítás: A valóság a modell szerint (ismeretelméleti szempontból) 9 tényezőből áll. Ezek:
- LOGIKA
- MATEMATIKA
- FIZIKA-KÉMIA
- BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ-CSILLAGÁSZAT
- SZUBJEKTUMOK
- TÁRSADALMAK
- KULTÚRÁK
- VALLÁSOK
- MŰVÉSZETEK
2. megállapítás: A tényezők egymásra hatását
nyilak szemléltetik.
Ha a nyilak irányát követjük, akkor
többszörös körkörösségeket figyelhetünk meg az ábrán.Ennek megfelelően nincs egy egyértelműen meghatározott kiindulópont, ahonnét az ábra tanulmányozását kezdhetnénk. Célszerű a szubjektumokból kiindulni, akik a természet felépítését és működését tanulmányozzák. Ezáltal egy logikailag megalapozott fogalmi rendszerre tesznek szert, amelyet matematizálni lehet. A matematikai ismereteket a fizikai-kémiai valóság, vagyis az anyagi világ tanulmányozására használhatjuk fel. Ez a természettudományokat előre helyező, egymásra épülő
gondolkodásmód Comte-tól származik.
Folytatva az ábra tanulmányozását megállapíthatjuk, hogy az anyagi világ konkrét megnyilvánulása a biológiai-földrajz-csillagászati valóság, amely kitermelte magából a gondolkodni tudó emberi lényt, a szubjektumot is. Mivel (a szubjektivitást elkerülendő feltételezzük, hogy) egyáltalán nincs kiemelt jelentőségű szubjektum, ezért indokolt inkább itt és most szubjektum helyett szubjektumokról beszélni. A többes szám használatát érdemes a továbbiakban is megtartani a szubjektumtól függő valóságtényezők megnevezése esetén.
Folytatva a gondolatmenetet: a szubjektumokból épülnek fel a társadalmak és a társadalmakból pedig a kultúrák. A kultúrák sajátos megnyilvánulási formái a vallások és a művészetek, amelyek a szubjektumok lelki szükségleteivel állnak összefüggésben. Ez tekinthető az ábra lezárásának.
3. megállapítás: Ez a modell nem tökéletes, de kezdésnek, kiindulópontnak megteszi.
Felhasznált irodalom
1. Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába; Évszám nélkül; Dick Manó, Budapest; Fordította: Fülöp Zsigmond
