Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!
De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?
Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.
Melyik ez a két logikai eljárás?
1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)
Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:
1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)
Feladat:
Konkretizáljunk!
Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!
1. lépés: Keressük meg ehhez a lehető legjobb kiindulási pontot!
Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
(Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)
Mit jelent ez?
Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
"A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.
Mi a szintézis jelen esetben?
A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.
És végül mi a totál-antitézis?
A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.
Készítsünk infografikát!
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:
Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:
egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)
Utalás: A világot lehet szemlélni úgy is, hogy az nem más, mint akarat és képzet, mint ahogy ezt a Hegellel szembenálló Schoppenhauer is tette.
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:
az Id (Ösztön-én),
az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
és Superego (Felettes-én).
Nevezzük nevén a dolgokat!
Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.
Mire jó ez a két modell?
Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.
Melyk a lehetséges esetek?
Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód
Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.
Világgal kapcsolatos torzulások:
Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.
Nyelvvel kapcsolatos torzulások:
Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
Történelemmel kapcsolatos torzulások:
historista/evocionista gondolkodásmód
Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
