2026. április 13., hétfő

Filozófiai alapmodellek 2.

Kultúrrégiók feltérképezése:
1. Ősközösségi kultúrák

2. Közép-Dél-Amerika
3. Közel-Kelet
4. Nomád kultúrák
5. Távol-Kelet

6. Dél-Európa

7. Dél-Nyugat-Európa
8. Nyugat-Európa
9. Észak- és Közép-Európa
10. Észak-Amerika

11. Fekete Afrika
12. Ausztrália-Óceánia

2026. április 10., péntek

Filozófiai alapmodellek 1

Aktuális jelszó: "Vissza Hegelhez!"
    Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
    Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
    Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!

De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?
    Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.
Melyik ez a két logikai eljárás?
    1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
    2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)

Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:
    1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
    2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)
Feladat:
    Konkretizáljunk!
    Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!
1. lépés: Keressük meg ehhez a lehető legjobb kiindulási pontot!
    Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
    (Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
    Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
    Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
    Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)
Mit jelent ez?
    Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
    Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
    "A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.
Mi a szintézis jelen esetben?
    A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.
És végül mi a totál-antitézis?
    A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
    Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.
Készítsünk infografikát!
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:


Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:
  • egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
  • másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
  • harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
  • negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)
Utalás: A világot lehet szemlélni úgy is, hogy az nem más, mint akarat és képzet, mint ahogy ezt a Hegellel szembenálló Schoppenhauer is tette.
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:
  1. az Id (Ösztön-én),
  2. az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
  3. és Superego (Felettes-én).
Nevezzük nevén a dolgokat!
    Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
    Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
    Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
    Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.

Mire jó ez a két modell?
    Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.
Melyk a lehetséges esetek?

Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód
  • Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
  • Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  • Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  • Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.
Világgal kapcsolatos torzulások:
  • Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
  • Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
  • Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
  • Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.
Nyelvvel kapcsolatos torzulások:
  • Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
  • Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
  • Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
  • Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
Történelemmel kapcsolatos torzulások:
historista/evocionista gondolkodásmód
  • Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
  • Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
  • Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
  • Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.

2025. december 24., szerda

A Biblia részei (Újszövetség)

Újszövetség


1. Történeti könyvek

Evangéliumok (Híradások, szemtanúvallomások Jézus életéről és tanításairól)
Az ún. szinoptikus (együttnéző) evangéliumok
Máté evangéliuma (Mt.)


Márk evangéliuma (Mk.)

Lukács evangéliuma (Lk.)


+
János evangéliuma (Jn.)



2. (Az ősegyház története)

Az apostolok cselekedeteiről írt könyv (Ap. csel.)



3. Pál levelei

(13 levél)
Rómabeliekhez írt levél (Rm.)


A Korinthusbeliekhez írt I. levél (I. Kor.)

A Korinthusbeliekhez írt II. levél (II. Kor.)

A Galáciabeliekhez írt levél (Gal.)

Az Efézusbeliekhez írt levél (Ef.)

A Filippibeliekhez írt levél (Fil.)

A Kolossébeliekhez írt levél (Kol.)

A Thesszalonikabeliekhez írt I. levél (I. Thessz.)

A Thesszalonikabeliekhez írt II. levél (II. Thessz.)


4. Az úgynevezett pásztorlevelek

Timótheushoz írt I. levél (I. Tim.)

Timótheushoz írt II. levél (II. Tim.)

Titushoz írt levél (Tit.)

Filemonhoz írt levél (File.)

Zsidókhoz írt levél (Zsid.) (Szintén Pál levele, Pál szerzősége azonban nem egyetemesen elfogadott a kereszténységen belül)


5. Az ún. katolikus/egyetemes levelek

(A keresztények összességének, nem pedig egyes megnevezett gyülekezeteknek szóló levelek)
Jakab apostol levele (Jak.)

Péter apostol I. levele (I. Pt.)

Péter apostol II. levele (II. Pt.)

János apostol I. levele (I. Jn.)
János apostol II. levele (II. Jn.)
János apostol III. levele (III. Jn.)

Júdás apostol levele (Júd.)


6. Prófétikus könyv

Jelenések könyve (Jel.)


2025. december 22., hétfő

A Biblia részei (Ószövetség)

Ószövetség


Történeti könyvek

1. (Az emberiség egyetemes őstörténete és Izráel ősatyáinak története)

Mózes I. könyve (I. Móz.)



2. (Izráel története)

Mózes II. könyve (II. Móz.)


Mózes III. könyve (III. Móz.)

Mózes IV. könyve (IV.Móz.)

Mózes V. könyve (V. Móz.)


3. (Izráel története a bírák korában)

Józsué könyve (Józsué)

Bírák könyve (Bír.)

Ruth könyve (Ruth)


4. (Izráel története a bírák kora végétől az egységes és a megosztott királyság korában)

Sámuel I. könyve (I. Sám.)

Sámuel II. könyve (II. Sám.)

Királyok I. könyve (I. Kir.)
Királyok II. könyve (II. Kir.)

Krónikák I. könyve (I. Krón.)
Krónikák II. könyve (II. Krón.)


5. (Izráel története a babiloni fogság után otthon és Perzsiában)

Ezsdrás könyve (Ezsdr.)
Nehémiás könyve (Neh.)

Eszter könyve (Eszter)


6. Költői könyvek vagy írások

(Legnagyobbrészt költői formában íródtak)
Jób könyve (Jób)

Zsoltárok könyve (Zsolt.)

Példabeszédek könyve (Péld.)

A Prédikátor könyve (Préd.)

Énekek Éneke (Én. Én.)


7. Nagy próféták

(Nagy terjedelmű prófétai könyvek; a babiloni fogság előtt és alatt működő próféták könyvei)
Ésaiás próféta könyve (Ésa.)


Jeremiás próféta könyve (Jer.)

Jeremiás siralmai (Jer. sir.)

Ezékiel próféta könyve (Ezék.)


Dániel próféta könyve (Dn.)


8. Kis próféták

(Kis terjedelmű prófétai könyvek; 12 babiloni fogság előtt és után működő próféta üzenetei)
Hóseás próféta könyve (Hós.)

Jóel próféta könyve (Jóel)

Ámós próféta könyve (Ámós)

Abdiás próféta könyve (Abdiás)

Jónás próféta könyve (Jónás)

Mikeás próféta könyve (Mik.)

Náhum próféta könyve (Náh.)

Habakuk próféta könyve (Hab.)

Sofóniás próféta könyve (Sof.)

Aggeus próféta könyve (Agg.)

Zakariás próféta könyve (Zak.)

Malakiás próféta könyve (Mal.)


2025. november 1., szombat

A nyugati filozófia története

Görögök:
Poliszosodás
Athéni demokratizálódás
Polgárháborosodás
Birodalmiasodás
Görög gondolkodás:
Materializálódás
Relativizálódás
Matematizálódás
Idealizálódás
Szisztematizálódás (Arisztotelész)
Etikalizálódás
Misztifikálódás
Zsidók:
Vándorlás
Államosodás
Szétszóródás
Zsidó gondolkodás:
Monoteizálódás
Historizálódás
Profetizálódás
Keresztények:
Klerikalizálódás
Feudalizálódás
Kolonizálás
Keresztény gondolkodás:
Biblia kanonizálódás
Teologizálódás (Szent Ágoston)
Szisztematizálódás (Szent Tamás)
Biblia fordítás (Luther)
Nyugat-európai kontinentális városi polgárok:
Távolsági kereskedés
Liberalizálódás
Nacionalizálódás
Kontinentális polgári gondolkodás:
Heliocentrizálódás:
Asztrologizálódás-Matematizálódás
Racionalizálódás
Enciklopedizalódás
Pozitivizálódás
Egzisztencializálódás
Posztmodernizálódás
Britt birodalmi polgárok:
Revolucionalizálódás
Neodemokratizálódás
Libertalizálódás
Indusztrializálódás-kapitalizálódás
Urbanizálódás
Britt polgári gondolkodás:
Konzervativizálódás
Empirizálódás
Fizikalizálódás (Newton)
Enciklopedizálódás
Egalitalizálódás
Logikai pozitivizálódás
Német birodalmi polgárok:
Nacionalizálódás
Imperializálódás
Militarizálódás
Fasizálódás
Remilitarizálódás
Republikanizálódás
Unionizálódás
Német polgári/birodalmi gondolkodás:
Szisztematizálódás (Kant)
Historozálódás (Hegel)
Individualizálódás
Egzisztencialis lingisztizálódás (Heidegger)
Modernizálódás:
fizikai relaivizálódás
Logikai pozitivizálódás
Orosz birodalmi polgárok:
radikalizálódás
totalitarizálódás
militarizálódás
bipolarizálódás
destrukturalizálódás
retotalitarizálódás
Orosz polgári gondolkodás:
spiritualizálódás
kommunizálódás
anarchizálódás
pszichologizálódás
Amerikai birodalmi polgárok:
liberalizálódás
militarizálódás
globális libertarizálódás
bipolarizálódás
unipolarizálódás
rebipolarizálódás
amerikai polgári gondolkodás:
pragmatizálódás
nyelvi analizálódás
kognitivizálódás
hedonizálódás
neokonzervativizálódás

2025. október 29., szerda

Az önismeret ismerete

Szükséges fogalmak:
Szenzualitás Emocionalitás Intellektualitás Szocialitás,moralitás
Magán-emberi lét Testi jelleg:
egészség,
fejlettség,
életkor,
nem,
származás,
Testi állapot:
tudatosság
józanság
figyelem
önfeledtség,flow
étvágy
kipihentség,fáradtság
Környezeti jelleg:
rendezettség
együttélései viszonyok
jelenléti viszonyok
Informális
időbeliség:

otthoni rutin,
időbeosztás
Cselekvés érzelmiség:
szorgalom
céltudatosság,
motiváltság
kacérság,
pimaszság
Érzelmi állapot:
kiegyensúlyottság
stabilitás
elhanyagoltság
Tartós érzelmi jelleg:
hangulatiság,
kedély
humorérzék
öröm,bánat
félelem,szorongás
feszültség,
stressz
harag,közöny
Érzelmi kapcsolatok
attitűdök:szeretet,
tetszés
szükségletek
szexuálitási viszonyok
baráti kapcsolatok
önzés,önzetlenség
Kognitív állapot: tájékozottság
előítéletesség
spekulativitás
verbális kognitív jelleg:
kifejezőképesség
fiktivitás
időbeli kognitív jelleg:
problémafelismerés
problémamegértés
problémamegoldás
önellenőrzés
Kognitív kapcsolatok:
kritikusság
kritikátlanság
Morális jelleg:
visszafogottság,
mértékletesség
óvatosság
megalkuvókészség,
fegyelem,
fegyelmezettség
felelőtlenség
Morális állapot: becsület
büszkeség
önállóság
Morális énvédő
tevékenyégek:

fontosságrangsorolás
vádaskodás,
önvádaskodás
személeskedés
tagadás
informális szociokapcsolatok:
családi kapcsolatok
konfliktusok
erőszakosság
bántalmazottság
engedékenység,szigor
Közemberi lét Gazdagsági állapot: vagyoni,
jövedelmi helyzet
Szabadsági jelleg: cselekvési szabadság
mértéke,
cselekvési jogok
Megjelenési jelleg:
szexiség
ápoltság,
igényesség
Informális
időbeliség:

elfoglaltság,
teendők mértéke,
aktivitás,
szabadidő mértéke,
munkahelyi
munkarend
Pozitivitási jelleg:
boldogság,
elégedettség
bizalom
önbizalom
remény
vidámság
nyugodtság
Negativitás-kezelési
jelleg:

irigység,
bunkóság,
csalódottság,
igazságtalanság
Motiváltsági állapot:
érdeklődési területek
célok
Közösségi kapcsolatok:
ismerősök,
iskolatársak,
exek,
csapattársak
Iskolázottsági jelleg:
műveltség
nyelvismeret
Értelmességi jelleg:
tudatosság
kreativitás
ötletesség,
játékosság
modernség
egyediség
logikusság
nyitotottság
Intelligencia állapot:
tévedések,
szerénytelenségek,
kognitív disszonanciák,
érdektelenségek,
illúziók
önellentmondások
Intellektuális kapcsolatok:
vélemények,
feltevések
Társadalmiasultsági
jelleg:

státusz
ismertség
elismertség
végzettség
állampolgárság
politikai beállítottság
vallásosság
Közösségiségi jelleg:
moralitás
segítségkérés/adás
megértés, empátia
szolidaritás
szabálykövetés
deviencia
addiktivitás
asszertivitás
produktivitás
innovativitás
Társadalmi változáskezelési
lelki állapot:

bátorság
rugalmasság
fejlődéskészség
elszántság, kitatás
Társadalmi ideál kapcsolatok:
példaképek,
tekintélyek

2025. október 26., vasárnap

A tudományok rendszerező táblázata

Forrás: wiki(tudományágak)
Formális ~ Természet és Reál ~ Társadalom és Humán~ Idő ~
Alap ~
(elméleti,
kísérleti)
Bizonyítási
struktúra
ismeret:

Logika
Absztrakt
mennyiségi
struktúra
ismeret:

Matematika
Kapcsolati
struktúra
ismeret:

Rendszerelmélet,
Hálózatelmélet
Dinamikus
struktúra
ismeret:

Fraktálelmélet,
Káoszelmélet
Anyagismeret:
Fizika, Kémia
Makrokörnyezet
ismeret:

Csillagászat, Asztrológia
Mikrokörnyezet
ismeret:

Természetföldrajz,
Biológia
Infrastruktúraismeret:
Társadalomföldrajz
(technikai),
Űrkutatás
Emberismeret:
Antropológia, Pszichológia
Közösségismeret:
Közgazdaságtan,Politológia,
Szociológia, Néprajz
Állam- és államszövetség
ismeret:

Jog, Közigazgatástan,
Társadalomföldrajz
(kulturális),
Komunikációismeret:
Nyelv~, Irodalom~
Múltismeret:
Történelem
Jövőismeret:
Futurológia
Létismeret:
Filozófia ~
Vallás ~
Kinyilatkoztatás
(Biblia)ismeret:

Teológia
Alkalmazott ~ Adatbiztosítás:
Statisztika,
Informatika
Modell-
biztosítás:

Operációkutatás,
Algoritmuselmélet
Adatvédelem:
Titkosításelmélet
Digitális
jólét védelem:

Kibernetika
(Robotika),
MI-kutatás
Alapvető erőforrás
biztosítás:

Agrár ~, Műszaki~,
Energetika
Kiegészítő erőforrás
biztosítás:

Banktan,
Szolgáltatás-kutatás,
(pl. Turisztika)
Internet-kutatás
Egészségvédelem:
Orvos ~, Gyógyszerészet
Pszichiátria,
Sport ~
Környezetvédelem:
Ökológia,
Tűz- és
katasztrófavédelem,
Kollapszológia
Ápoltságbiztosítás:
Ápolástan,
Háztartási ismeretek,
Higéniaismeret
(testi és mentális),
Divatismeret,
Gasztronómia,
Szexológia
Műveltségbiztosítás:
Pedagógia ~
Könyvtár ~
Művészetismeret,
Művészetkritika
(Esztétika),
Médiaismeret,
Illemtan
Racionalitásvédelem:
Katalógizálástan
(pl. Számvitel, Ügyvitel)
Döntéselmélet
(pl. Menedzsment)
Integritásvédelem:
Rendészet~,Harcászat~
Történeti
Forrásanyag
biztosítás:

Régészet,
Levéltár~
Emléktárgyi ismeret
biztosítás:

Muzeológia,
Szimbolumhordozó
ismeret
(pl. Érmetan)
Nemzeti identitás
védelem:

Diplomácia~,
Ideológiai rendszer~
Egyéni identitás
védelem:

Etika~