Használjuk Wittgenstein módszerét: az egymás utáni lényegi gondolatokat sorszámozzuk!
A FILOZÓFIA FOGALMA EGYÉRTELMŰEN MEGADHATÓ:
1. Filozófia = általános leírás az egész világegyetemről. (létezés és viszonyulás)
A FILOZÓFIÁK CSOPORTOSÍTÁSÁNAK ALAPJA A JÓZAN ÉSSZEL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁS:
2. A filozófusok nézetei különbözőek.
3. A józan ész nézetei manapság már általánosan elfogadottak.
4. Van aki azt állítja, hogy van Isten, és van aki azt, hogy semmiről sem rendelkezünk biztos tudással.
A JÓZAN ÉSZRE ALAPOZOTT FILOZÓFIA EGYIK KIINDULÓPONTJA A TÉRBELISÉG VIZSGÁLATA:
5. Rendkívül sok és sokféle anyagi dolog létezik, amiről a józan ész tud.
6. A téves nézeteket a józan ész idővel korrigálja.
7. A tudati tevékenység más, mint az anyagi tevékenység.
8. A világegyetemben legalább két lényegesen különböző dolog van.
9. Minden anyagi dolog hozzánk képest bizonyos irányban, bizonyos távolságra van.
10. Tudatunk ott van, ahol a testünk van.
11. Van, aki szerint a tudat nincs a térben.
12. Nem tudjuk, hogy a tudatunk hol van a testünkön belül.
13. A tudati tevékenység függ a testben lejátszódó változásoktól.
14. Csak az emberek és az állatok testéhez kapcsolódik tudati tevékenység.
15. A tudati folyamatok tere jóval szűkebb a tudattalan folyamatok terénél.
16. A tudattalan dolgok a tudatunktól függetlenül léteznek.
17. Sok olyan dolog van, aminek nem vagyunk a tudatában.
A JÓZAN ÉSZRE ALAPOZOTT FILOZÓFIA MÁSIK KIINDULÓPONTJA AZ IDŐBELISÉG VIZSGÁLATA:
18. Elhisszük azt, hogy volt olyan időszak, amikor nem volt tudat.
19. Elhisszük azt, hogy lesz olyan időszak, amikor nem lesz tudat.
20. Minden időben létezik.
21. Az idő a múltat, a jelent és a jövőt jelenti.
22. A létezés a kimondással való egyidejűséget jelenti.
23. Mást jelent a létezett, a létezik és a létezni fog.
A SZAKTUDOMÁNYOK NEM FILOZÓFIÁK:
24. A szaktudományok a létezők bizonyos csoportjaira vonatkozó ismeretekkel foglalkoznak.
25. A tudományban éles különbséget kell tenni a mai ismeretek (tények), a tegnapi hitek (tévedések) és a jövőbeli feladatok (ismeretlenek) között.
VANNAK FILOZÓFIÁK A JÓZAN ÉSSZEN TÚL ÉS A JÓZAN ÉSSZEL SZEMBEN IS:
26. A józan ész meggyőződései még nem jelentik a világegyetem általános leírását.
27. Az általános leírás szerint minden dolog anyagi, vagy tudati (nem anyagi).
28. Ha lehetnének más dolgok is, akkor az nem lenne általános leírás.
29. Ha létezik anyag és tudat, akkor létezik tér és idő is.
30. Az anyag és a tudat szubsztanciális (lényegi) létező, a tér és az idő nem szubsztanciális létező.
31. A nem szubsztanciális létezők sokan lehetnek.
32. A józan ész nem tudja eldönteni, hogy van-e Isten (az Isten eszméje túlmegy a józan ész határán)
33. Ugyanez vonatkozik a túlvilágra is.
34. Anyagon és tudaton kívül, ismeretlen szubsztanciális tényezőt feltételezni túlmegy a józan ész határán.
35. A szkeptikus megkérdőjelezi a dolgok létét.
36. Az illogikus csak a saját tudat létezését ismeri el.
37. Van, aki tagadja a tér és az anyag létezését.
38. A látszatok időszakos létezők.
MINDEN FILOZÓFIA EGYIK ALAPJA A LÉTELMÉLET:
39. A filozófiának az első problémája, hogy a dolgoknak hány fő csoportja van.
40. A létezés tudását bizonytani kell, az ellenvéleményeket pedig meg kell cáfolni.
41. Alárendelt kérdés a dolgok csoportjainak megkülönböztetése valamely tulajdonság alapján.
42. A metafizika foglalkozik a dolgok csoportjainak egymáshoz való viszonyával.
MINDEN FILOZÓFIA MÁSIK ALAPJA A (VALÓDI TUDÁST KUTATÓ) ISMERETELMÉLET:
43. Valamiről csak korlátozott számú módon lehet valódi tudást szerezni.
44. A tudásnak vizsgálhatjuk a pszichológiai eredetét.
45. A tudásnak vizsgálhatjuk a logikai igazságtartalmát.
46. A tudásnak vizsgálhatjuk a logikai bizonyítási alapjait.
A FILOZÓFIAI ALAPOKHOZ TARTOZIK AZ ETIKA IS:
47. A cselekedetek tulajdonságai között szereplő helyesség az etika alapja.
48. A "van"-t össze lehet kapcsolni a "jó/rossz volna, ha lenné"-vel.
A nagy kételkedő (kései) Wittgenstein veszi észre (talán éppen Moore-t lépésről lépésre tanulmányozva), hogy a nyelviség és az esztétika ugyanannyira fontos kiegészítő alapja lehet a filozófiának, mint a Moore által oly' nagyra tartott etika.
