1. Kezdetek
Hol vannak az emberi történelem kezdetei?- Az írásbeliség feltalálásánál? Az első fennmaradt történetírás keletkezésénél?
- Az emberi faj kialakulásánál? Az első tudati tevékenység kifejeződésekor?
- Az élet létrejöttekor?
- A világegyetem kialakulásakor?
Vagy nézzünk a másik irányba!
Képesek vagyunk-e tudatosítani a modern csillagászat elképzeléseit a jövőre vonatkozóan?
- A Tejút és az Androméda galaxisok ütköznek egymással.
- A Föld lakhatatlanná válik.
- A Föld beleolvad a felfúvódó Napba.
- A felfúvódó Nap felrobban.
- A haldokló Világegyetem tovább tágul, ki tudja meddig.
Innen nézve az emberi kultúra fejlesztéséért tett magasztos és fáradtságos tevékenységnek, de még az akármilyen alacsony szintű életnek sincs semmi értelme.
A vallásos embernek könnyű, ő el tudja képzelni, hogy az egész történet folytatódik egy láthatatlan, szellemi szinten.
A felvilágosult Hegel is el tudta képzelni, hogy az ész szelleme irányítja az időben materiálisan megnyilvánuló törtelmet.
Marx, Hegel materialista felfogású tanítványa viszont a feje tetejére állította ezt az egész elképzelésrendszert: szerinte az emberi szellem fejlődéstörténetét a mindenkori anyagi és gazdasági viszonyok határozzák meg.
Darwin felfogása az élővilág evolúciójáról a történelemszemléletet sem hagyta érintetlenül. A legszebb példája a biológiai alapú historizmusnak (spekulatív elmélkedésnek a történelem menetéről) Spengler tevékenysége. Ő nyolc kultúrkört említett, amelynek az életciklusa határozta meg a történelem menetét:
- az egyiptomi,
- a babilóniai,
- az indiai,
- a kínai,
- az antik,
- az arab,
- a maja,
- és a nyugati kultúrköré.
A Nyugat alkonya remek könyv, amely "jelentős szerepet játszott a weimari köztársaság liberális és demokratikus eszméinek aláásásában és a náci hatalomátvételt lehetővé tevő erkölcsi légkör kialakításában." (forrás: Politikai filozófiák enciklopédiája)
Gyakorlatilag ezt a vonalat viszi tovább Samuel P. Huntington is, aki a civilizációk összecsapásáról és a világrend kialakulásáról beszél.
Szellemi ellenlábasa Francis Fukuyama viszont a történelem végéről, a globalizációnak a különálló emberi kultúrák feletti győzelméről elmélkedik.
Nagyon úgy tűnik, a filozófusok nem nagyon értették meg a történelem lényegét.
2. Folytatás
Vegyük végig extraröviden, mi is történt eddig!A. Az emberi történelem kezdete előtt:
- biológialag kialakult az emberi faj,
- az emberi faj elterjed az egész Földön,
- kialakultak az egyes rasszok területei,
- az emberek vadászó, halászó, gyűjtögető mikroközösségekben (családokban, klánokban) éltek.
(Ezek a közösségek bázáródtak a természetbe és manapság már majdnem teljesen felszámolódtak.)
Említsük meg ezzel kapcsolatosan néhány manapság méltán népszerű könyvet:
Harari: Sapiens
Diamond: Háborúk, járványok, technikák.
A továbblépés kulcsmozzanata: bizonyos állat- és növényfajtok háziasítása.
B. A történelem tényleges kezdetén:
A történet többfelé váltágazott:
B1. A nomád, vándorló, állattenyésztő, kézműves mezoközösségek foglaltak el hihetetlenül nagy területeket.
Ilyen mezoközösségekre jó példa az észak-amerikai indiánok törzsszövetségei, vagy európában a kelták törzsei.
Ezeket a mezoközösségeket mára már teljesen elnyelték a történelem még nagyobb közösségei.
B2. A földművelő, kézműves közösségek (katonailag védett falvak, agrárvárosok) kialakulása és elterjedése mint köztudott a termékeny folyóvölgyekből indult.
B3. A birodalmi (katonai, bürokratikus, papi) makroközösségek kialakulása egyfajta centralizálódás eredménye.
B4. Bányászati, kohászati, kereskedelmi, katonai közösségek (városok) kialakulásának tipikus példája: Athén.
A klasszikus Athénon belül működtek:
- kézműves mikroközösségek (szobrászok, építészek, fazekasok),
- oktatási mikroközösségek (filozófiai iskolák)
- pénzügyi mikroközösségek (a kincstár a templomban volt)
- színházi művészeti mikroközösségek
- sportmikroközösségek (edzőtermek)
- fürdő mikroközösségek
- politikai mikroközösségek
- kereskedelmi mikroközösségek (piaci árusok)
A történelem sorsfordító eseményei: csaták, háború, hadjáratok, békekötések, szövetségek létrehozása.
A középkor során a decentralizáció hatására csak egyetlen lényegi struktúra jött létre:
a katonai és papi mezoközösségek (tartományok, grófságok, vár- és egyházmegyék) sokasága.
A történelem sorsfordító eseményei továbbra is: csaták, háború, hadjáratok, békekötések, szövetségek létrehozása volt.
A modern kor a gépesítés és a cégesítés terméke.
A kézműves mikroközösségekből egész szektorok jöttek létre. - ipari gyártó és építő szektor.
- közműszolgáltató szektor.
- szállítási szektor.
- kereskedelmi és szolgáltató szektor.
- hírközlési és távközlési szektor.
- pénzügyi szolgáltató szektor.
A cégek egyre nagyobbra és nagyobbra nőtek, a végén gazdasági szupermakroközösségekké váltak.
A történelem sorsfordító eseményei továbbra is: csaták, háború, hadjáratok, békekötések, szövetségek létrehozása.
A nagy háborúk után Európában felmerült az igény egy politikai-gazdasági szupermakroközösség (az Európai Unió) létrehozására.
A történelmet azonban nem csak a háborúk és a technikák befolyásolják, de a járványok is. Különösen a Kovid-19 járvány.
3. Konklúzió helyett
Az emberi történelem az egyre nagyobb és egyre bonyolultabb emberi közösségekről szól, melyek kíméletlenül kszorítják ki a náluk kezdetlegesebbeket.De ezzel az építve-romboló tevékenysége révén az emberiségnek nevezett hiper-szupermakroközösség mára már eljutott a környezeti, ökológiai alapok lerombolásáig is. A természet azonban nem hagyja magát, megpróbál mind erőteljesebben visszavágni.
Lám az örökös harc tényleg a történelem sajátja, de talán nem úgy, ahogyan azt Marx kigondolta és megfogalmazta.
