1. Segédeszözök
A. Ki kicsoda a filozófiában?
A szótár jellemzői:
-olcsón beszerezhető
-több szótár összedolgozásából jött létre, kvázi világnézetsemleges
-túl sok lényegtelen szereplőt tartalmaz
-tömör, többnyire semmitmondó, de néha egészen találó megfogalmazásra törekszik.
B. Walter Brugger: Filozófia lexikon
-drágán, nehezen beszerezhető
-vallási megközelítésen alapszik
-átfogó, részletes, precíz megfogalmazású
-személyek helyett a főbb témákra és ezek fogalmi kapcsolatrendszerére koncentrál
C. Britannica Hungarica Kisenciklopédia Filozófia
-átlagos áron beszerezhető
-tárgyilagos, világnézetsemleges megközelítésű
-csak a legfontosabb szereplőkre és témákra koncentrál, de azt korrektül kifejti
D. The Penguin Dictionary of Philosophy
A szótár jellemzői:
-nem túl drágán beszerezhető
-angol nyelvű, az angol kultúrát előtérbe helyező
-első megközelítés kialakításához szükséges információkon valamivel túlmutat
-néhol infografikai eszközöket (megértést segítő ábrákat) is tartalmaz.
2. Mi a filozófia? (Szerintem)
A filozófia- a fizikai segédeszközök nélküli* megfigyelésről,
- a túláltalánosító és a szélsőségesen megkülönböztető jellegű gondolkodásról,
- a mások meggyőzésére és a saját tartalom értékének bizonyítására törekvő közlésről,
- a nagyon nehéz, nyitott intellektuális problémákhoz és ezek megoldásmódjaihoz való nyugodt, megfontolt érzelmi viszonyulásról
szól.
*(legfeljebb egy intellektuálisabb kinézetet biztosító szemüveg használható)
3. Milyen az emberi megismerés? (Szerintem)
Az ember (én és bárki más is) csak olyan szűrőn keresztül képes fogalmilag szemlélni és nyelvileg adekvátan láttatni a valóságot, amely minden lehetséges tartalmat emberi mivoltának megfelelően négy alapösszetevőre bont.Ez a négy lényegileg különböző összetevő:
- a szenzuális összetevő (sz)
- az emocionális összetevő (e)
- az intellektuális összetevő (i)
- és a morális összetevő (m)
A négyfelébontás használatának előnye, hogy elkerüljük azt a hibát, hogy csak az egyik, vagy csak a másik összetevőre öszpontosítunk, és így nem válik egysíkúvá a gondolkodásunk.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért éppen négyfelébontás, miért nem háromfelé-, vagy ötfelébontás a legmegfelelőbbnek tartott logikai eljárás.
Természetesen a négy összetevőt összevonással kevesebb összetevőre is lehet redukálni, továbbá valamely tényező felbontásával az alaptényezők száma növelhető, ez az egyén mentális felfogóképességén és világlátásán alapszik. (Nekem a négyféleség vált be, illetve vált megszokottá.) Ennek megfelelően a négyes számnak csak gondolkodássegítő (technikai jellegű) szerepe van. Ez nem egy olyan számmisztika, amely a valóság rejtett struktúráját hivatott feltárni.(Pedig szeretném hinni, hogy van valami rejtélyes erő, ami a háttérből működteti az egészet.)
3. Hogyan lehet eljutni az akarat fogalmáig?(Szerintem)
Elsődleges filozófiai megkülönböztetés:- viág,
- és az ember.
Az ember felbontása összetevőkre:
- Biológikum, fizikum (test és megjelenés)
- Pszichikum (lélek és jellem): FOLYAMATOK ALKOTJÁK!!
- Intellektum (műveltség és intelligencia)
- Szociológikum (szerep és státusz)
Az általános pszichológia feltérképezi az összes főbb lehetséges lelki folyamatot:
| Szenzuális összetevő: | Emocionális összetevő: | Intellektuális összetevő: | Morális összetevő: | |
| Információ befogadás: | -állapotérzékelés| észlelés | -folyamatfigyelés| tudatosítás | -kódolvasás| szövegértés | -helyzetérzékelés| helyzetfelismerés |
| Irracionális infofeldolgozás: | -érzelemátélés | -érzelmi viszonyulás | -eszményesítés | -szükségletkezelés |
| Racionális infofeldolgozás: | -tanulásos problémamegoldás | -elképzelés | -gondolkodás | -emlékezés |
| Viselkedés: | -cselekvés | -szándékozás, akarás* | -szabálykövetés | -kommunikálás, közlés |
* Ez lenne az AKARAT?
4. Voluntarizmus kontra intellektualizmus?
Alapkérdés:Az értelem, vagy az akarat fontosabb fogalom, a világ filozófiai megértésében?
Az intellektualizmus szerint: az értelem.
A voluntarizmus szerint: az akarat.
5. Elő a lexikonokkal!
A. Ki kicsoda a filozófiában? 183. oldal
VOLUNTARIZMUS:Idealista filozófia irányzat, mely szerint a világ ősalapja az emberi akarat. Tagadja, hogy azt a környezet meghatározza.
Megjegyzés:
Ez bizony elég ködös, semmitmondó meghatározásnak tűnik.
B. Britannica Hungarica Kisenciklopédia Filozófia 339. oldal
VOLUNTARIZMUS:Szerint
1. Az egyéni élet legfőbb irányítója az akarat, szemben az intellektussal.
2. A társadalmi élet legfőbb irányítója az akarat, szemben a társadalmi szükségszerűségekkel.
3. A világ legfőbb irányítója az akarat, szemben az objektív törvényszerűségekkel.
Törtéti megnyilvánulásai és fajtái:
1. Arisztotelésszel szemben Szent Ágoston: akarni kell Isten szeretetét. (teológiai voluntarizmus)
2. Tomizmussal szemben Duns Scotus: az értelem az akarattól függ, de a valóság nem függ az akarattól (pszichológiai voluntarizmus)
3. Racionális vallásossággal szemben Pascal: a szív érvei az elsők az értelemével szemben.
4. Erényetikákkal szemben Kant kategorikus imperatívusza (etikai voluntarizmus).
5. Hegellel szemben Schopenhauer szerint a világmozgató akarat vak, irracionális és tudattalan. (metafizikai voluntarizmus)
6. Keresztény morállal szemben Nietzsche hatalom akarása (egzisztencialista volintarizmus).
7. Igazságeszményekkel szemben William James szerint a szándék és a gyakorlat a tudás és az igazság forrása. (pragmatista voluntarizmus).
C. Walter Brugger: Filozófiai lexikon 485. oldal
VOLUNTARIZMUS:Rendszerezzük a fajtáit!
1. Metafizikai ~: Schopenhauer és Eduard Hartmann): a valóság legmélyebb alapja az akarat.
2. Pszichológiai ~:Genti Heinrich és Duns Scotus
kiterjesztett változata:
3. Teológiai ~:
- Luther: Isten akarata az első a természet rendjével szemben.
- Ockham: az erkölcsi rend Isten akaratán nyugszik.
4. Ismeretelméleti ~: Kant: a gyakorlati ész elsőbbséget élvez a elméleti ésszel szemben.
ennek egyik továbbfejlesztett változata a pragmatizmus.
5. Etikai ~: Nietzsche ember feletti ember eszménye.
Kezd összeállni a kép:
A voluntarizmus eredendően (erősen emocionális jellegű) teológiai voluntarizmus.
A teológiai voluntarizmus szelíditett változata a pszichológiai voluntarizmus.
A teológiai voluntarizmus kiterjeszthető a szenzuális világ egészére, ekkor metafizikai voluntarizmushoz jutunk.
A teológiai voluntarizmus intellektuális vetülete az ismeretelméleti voluntarizmus.
A teológiai voluntarizmussal nyíltan szembe száll az etikai voluntarizmus.
D. Rhe Penguin Dictionary of Philosophy 594. oldal + Wikipedia
VOLUNTARIZMUS:1. teológiai (morális) megközelítés:
Az erkölcsi jót és rosszat az isteni akarat határozza meg.
Az emberi sorsot formáló isteni akaratot intellektuális módon nem lehet megérteni.
2. kulturális (intellektuális) megközelítés:
Az egyéni akarat a szocializáció során a társadalmi rendnek észrevétlenül rendelődik alá.
Az egyén viszont élete bizonyos korszakaiban ösztönösen lázad az intellektuálisan megalapozott rend ellen.
3. politikai (emocionális) megközelítés:
A hatalom érvényesíti az akaratát az uralma alatt állók felett, akik kénytelenek elismerni a legitimitását.
A történelmi akarat a hit és nem az értelem által irányítható, ami néha egészen tragikus következményekhez is vezethet.
4. biológiai (szenzuális) megközelítés:
Az élet (az önző gén) élni és élni akar, függetlenül az emberi élet értelmességétől.
Nevezzük ezt mondjuk az élet akaratának a realitásokkal szemben.
6. Konklúzióféle
A voluntarizmus az emberi élet nagy ellentmondásainak egész sorára mutat rá.Ha van haszna a filozófiának, akkor talán éppen ez az.
