1. Nézzünk egy kis zanza.tv-t!
Világ + gondolkodás + nyelv kapcsolatának vizsgálata
!!korai Wittgenstein:
Egy baleset modellezése makettel történik.
A nyelv is egy modell:
A nyelvi közlés mondatokból áll.
A mondat tényállást fogalmaz meg.
Részei:
- dolgokat jelölő kifejezések,
- reláció, amely összekapcsolja őket.
A mondatok képezik a világ logikai vázát.
Kijelentés:
- igaz = tényállás fennáll.
- hamis = tényállás nem létezik.
Igaz kijelentések együtt = természettudomány.
A nyelv jelöli ki a világról való tudásunk határait.
Tényekre vissza nem vezethető nyelvhasználat = értelmetlen.
- Az erkölcsről, a művészetről, vallásról nem lehet értelmesen beszélni.
- Ezek megmutatkoznak.
- Szét kell választani az elmondhatót és a kimondhatatlant.
- A filozófia a természettudományokat szolgálja.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK nyelvét el kell különíteni a MŰVÉSZET és VALLÁS nyelvétől
Alapmű: 1921. Logikai-filozófiai értekezés (Traktátus)
!!késői Wittgenstein:
Új nyelvszemlélet:
Ideális nyelv helyett a hétköznapi nyelvet kell vizsgálni.
Önkritika: A szavak nem feltétlenül dolgokat jelenítenek meg.
Nyelvhasználatnál nem elég a dolgokra való rámutatás.
Egy szó szituációnként eltérő jelentéssel rendelkezhet.
A nyelvet az elemek használatába való beletanulással lehet elsajátítani.
Szó jelentését, a szó használata határozza meg.
Nyelvjáték = nyelvi elemek összessége + ezek használatának tevékenysége
- a nyelvjátékok saját szabályokkal rendelkeznek
- közöttük családi hasonlóságok figyelhetők meg.
- minden nyelvjáték egy életforma része.
A nyelv alapvetően fontos a gondolkodásban és a világ megértésében.
Ez a filozófia nyelvi fordulata. Az analitikus filozófia szerint: A nyelv közegében történik minden.
Alapmű: 1953. Filozófiai vizsgálódások
