1. Milyen eredetű szó a filozófia?
A filozófia szó ógörög eredetű.
2. Mit jelent a filozófia szó?
A filozófia szó a bölcsesség szeretetét jelenti.
3. Mi a materializmus és az idealizmus között a különbség?
A materializmus az anyagi világ elsődlegességében hisz, míg az idealizmus feltételez egy olyan világot, amely az anyagi világon túl van, és ennek az elsődlegességében hisz.
4. Milyen területei vannak a filozófiának?
A filozófia főbb területei:
A. lételmélet = ontológia
idealista lételmélet = metafizika
létezőelmélet
embertan = antropológia
istentan = teológia
természetfilozófia
kozmológia = a világ keletkezés és fejlődéselmélete
B. ismeretelmélet = episztemológia
idealista gondolkodáselmélet = logika
tudományfilozófia
elme/tudatfilozófia
nyelvfilozófia
C. értékelmélet = axiológia
idealista művészetelmélet = esztétika
idealista viselkedéselmélet = etika
D. történelemelmélet
társadalomkritika
filozófiatörténet
5. Milyen a jó, a közepes és a rossz filozófia?
A rossz filozófia:
- értelmezhetetlenül elvont, bonyolult nyelvezetű.
- vagy semmitmondó, közhelyszerű kijelentésekből áll.
Az elsőre jó példa az akadémikus filozófia, amikor professzorok professzorokkal vitáznak magasröptű madárnyelven. A másodikra jó példa a népi bölcsesség túlegyszerűsítő megállapításai.
A középszerű filozófia:
- elmerül a részletkérdések felderítésében,
- esetleg nem elég eredeti módon közelít az örök problémákhoz.
Filozófiával sokan foglalkoznak laikus és professzionális szinten, de csak kevesen kerülnek be abba a filozófusi kapcsolati hálóba, amely a filozófia lényegét alkotja. A filozófia ugyanis egyesek szerint nem más, mint az amivel a filozófusok foglalkoznak.
A kiemelkedő filozófia:
- gondolkodásmód meghatározó szerepű,
- konzisztens (ellentmondásmentes, következetes) és adekvát (a valóságnak megfelelő) jellegét sokan elismerik.
A filozófia (kvázi) majdnem ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkozik, de korszakonként eltérő jelleggel.
6. Melyek a filozófiatörténet nagy korszakai?
A filozófiának meg szokás különböztetni két fő ágát:
- a keleti filozófiát (az ókori India és Kína filozófiáját)
- és a nyugati filozófiát.
Általában csak a nyugati filozófiával szokás elsődlegesen foglalkozni.
1. Ókori görög és római (klasszikus) filozófia
Szókratész előtti görög filozófia
Szókratész - Platón -Arisztotelész filozófiája
Hellenizmus és Róma filozófiája
Átmeneti filozófia: neoplatonizmus
2. Középkori keresztény filozófia
Korai egyházatyák filozófiája (patrisztika)
Középkori teológusok filozófiája (skolasztika)
Átmenet filozófiája: Reneszánsz, humanista filozófusok
Reformáció filozófiája
3. Újkori modern filozófia
Kora újkor filozófiai irányzatai:
Racionalizmus filozófiája
Empirizmus filozófiája
Francia felvilágosodás filozófiája
Német idealizmus filozófiája
Az 1800-as évek (19.század) nagy szellemi irányzatai:
racionalista irányzatok
irracionalista irányzatok
Az 1900-as évek (20. század) nagy szellemi irányzatai:
logikai-pozitivista irányzatok
analitikus (angolszász) filozófia
pszichologizmus, historizmus életfilozófiája
fenomenológia, egzisztencializmus filozófiája
Frankfurti iskola filozófiája
kontinentális filozófia
4. Posztmodern filozófia
7. Nézzünk egy kis zanza.tv-t!
!!Szókratész:
"Át nem gondolt életet nem érdemes élni!"
- meg kell állni gondolkodni, kérdéseket feltenni
- nem szabad magától értetődőnek venni azt, ami körbevesz minket
- reflexió, kritika tárgyává kell tenni
1. Eredete, forrása:
!!Arisztotelész:
csodálkozás, bizonytalanságérzet
!!Jaspers:
határhelyzetekkel (szenvedés, halál) való szembesülés
2. Más kollektív tudatformáló tényezőkhöz való viszonya:
művészet és vallás is határhelyzetekkel foglalkozik
filozófia módszere racionális:
vizsgálódást, érveket, logikai következtetéseket használ.
tudomány:
alaptételek elfogadása
tárgy, módszer rögzített
filozófia:
alaptételek megkérdőjelezése
tárgy, módszer változó
3. Területei:
!!Kant:
- mit lehet tudnom? metafizika
- mit kell tennem? morál
- mit szabad remélnem? vallás
- mi az ember? antropológia
+szakfilozófiák
4. Alapvető (filozófiai) kérdések:
metafizika: Miért létezik bármi is?
különbözik a tudatunk a testünktől? csak testek vagyunk?
etika:Mitől lesz valami erkölcsi értelemben jó vagy rossz?
Van-e az embernek szabad akarata?
ismeretelmélet: Minden tudásunk a tapasztalatból származik-e vagy sem?
lehetséges-e, hogy az életünk egy álom?
vallásfilozófia: Van-e Isten?
Esztétika: Mi a művészet?
Tudományfilozófia: Hogyan fejlődik a tudomány?
Társadalomfilozófia: Milyen az igazságos társadalom?
Nyelvfilozófia
Logika
5. Filozófia haszna
!!Popper:
Mindenkinek van filozófiája
- magabiztosabb döntéshozás, probléma átlátása
- gondolkodás módszereinek fejlesztése
- élvezetes
!!Japers:
Valódi (tartalmas) kommunikáció a többi emberrel (nem csak felszínes fecsegés)
6. Filozófia önmeghatározása
mi a filozófia? = filozófiai kérdés
nincs egyértelmű válasz
!!Platón:
köztes állapot a tudatlanok, közönyösök és a tökéletes tudással rendelkező istenek között
vágyakoznak a világ teljességére
filozófia = bölcsesség szeretete
8. Korszakok: Meghatározó egyének
preszókratika: Démokritosz, Hérakleitosz,
klasszikus görög filozófia: Arisztotelész, Platón,
hellenizmus: Epiktétosz,
patrisztika: Szent Ágoston,
skolasztika: Aquinói Szent Tamás,
reneszánsz: Machiavelli,
racionalizmus: Descartes,
empirizmus: Locke, Hume,
felvilágosodás: Rousseau,
német idealizmus:Kant,Hegel,
XIX. századi filozófia:Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche,
XX. századi filozófia: Wittgenstein, Heidegger, Sartre
