1. probléma: A történelem korszakolása

Hogyan szokás korszakolni a történelmet?

A világtörténelmen elsősorban Közel-Kelet/Európa/Nyugat-Európa/USA dominálta történelmet értjük.
A világtörténelem általános felosztása:

• Őskor
• Ókor
• Középkor
• Újkor
• Legújabbkor

Ez a felosztás akkor jogos, ha egyértelműen meg tudom különböztetni az egyes korok jellemzőit egymástól.
A határvonalak nem egyértelműek, hanem van egy átmeneti sáv.
Ez a folyamat nem ér véget:legeslegújabb kor, mégújabb kor, ... következik.

Mi történt az őskorban?

1. Az emberi faj kialakulása.
2. Az emberi (vadászó, halászó, gyűjtögető) ősközösségi társadalmak, etikai-katonai elosztási módok kialakulása.
3. Az emberi kőkorszaki tárgyi kultúrák, technológiák kialakulása.
4. Az emberi kultúrák (proto-nyelvek, mágikus vallások, közösségi művészetek) kialakulása.
Nincs filozófia, nincs tudomány, analogikus-spirituális gondolkodásmód jellemző.
Az őskor az első birodalmak kialakulásáig tartott.

Mi történt az ókorban?

1. Az egyre nagyobb bürokratikus birodalmak/városállamok megjelenése.
2. A hierarchikus-kasztszerű mezőgazdasági társadalmak, bürokratikus-piaci elosztási módok megjelenése.
3. A fémeket, kerámiákat használó, urbanizált technikai infrastruktúra megjelenése.
4. Írásbeli nyelvhasználat, mitologikus és világvallások, szabálykövető művészetek megjelenése.
A filozófia, a logika, a matematika, a természettudományok kezdeteinek megjelenése.
Az ókor a Nyugat-Római Birodalom bukásával ért véget.

Mi történt a középkorban?

1. A jólszabályozott hierarchikus egyház rátelepedett a kisebb-nagyobb államok sokaságára.
2. A jólszabályozott hierarchikus nemesség rátelepedett a mezőgazdaságból élő tömegekre.
3. A hierarchikus vezetésű városok élénk kereskedelmi és jólszabályozott ipari tevékenységet folytattak.
4. A vallásos és a világi művészetek és a jólszabályozott tudományok monumentalista, majd klasszikus mintákat követtek.
A filozófia, a logika, a matematika, a természettudományok dogmatizálódása jellemző.
A középkor Bizánc elestével, a nagy földrajzi felfedezésekkel, a pápaság meggyengülésével, az Észak-Amerikai és Nyugat-Európai abszolutisztikus berendezkedési viszonyok forradalmi megdöntésével, Napóleon hatalomra jutásával ért véget.

Mi történt az újkorban?

1. Nagy gyarmatbirodalmak, nagy háborúk, totalitarista ideológiavezérelt rendszerek, szembenállás,
2. A városi ipari munkástömegeket kizsákmányolták az ipari tőkések, pénzügyi piacok kialakulása és elterjedése, állami beavatkozás a gazdaság működésébe.
Az újkorban a tudományos gondolkodás általánosan elfogadottá vált.
Az újkor a második világháború lezárásával, majd a Szovjetunió felbomlásával ért véget.

Mi történt az legújkorban?

Fogasztói magatartás és szemlélet.
Túlzott Liberalizáció (szabadosság, nihilizmus).
A globálissá válása, az informatika gyorsuló fejlődése jellemzi.
Alegújabb kor az USA gazdasági és katonai hegemoniájának meggyengülésével, a spindiktatúrák elterjedésével ért véget.

Felhasznált irodalom

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_korszakok

0. probléma: Kezdőpont keresése

Miről szeretnék beszélgetni?

Ezek az eszmefuttatások elsősorban ismeretelméletről, pontosabban arról szólnak, hogy mit is kellene tudnom, nekem a kor emberének, hogy megfelelően tudjak tájékozódni a körülöttem levő világ felépítéséról és működéséről.
A tudásom, vagyis a tudásunk viszont nem választható el attól a kortól és kultúrától, amiben élek, illetve élünk. Ez pedig azt jelenti, hogy az ismeretelmélet mindig csak egy bizonyos lételméleti alapon művelhető. A mesterséges intelligencia korában egészen mást jelent a tudás, mint az abakusz, vagy a logarléc korában.

Ki vagyok és ki nem vagyok én?

Mivel tanár vagyok és szeretnék értelmes tevékenységet végezni, ezért szeretném tudni, milyen az a használható tudás, amelyiknek a továbbadásán serénykednem érdemes.
Nem vagyok filozófus, ezért csak a józan eszemre tudok támaszkodni a téma mélyebb kidolgozása során. Ez a kivülállóság lehet előny is, az érthetetlen, óvatoskodó szakzsargon használatának mellőzése miatt, de lehet hátrány is, ha ezeknek a gondolatoknak a professzionális társadalmi elfogadtathatóságát tekintjük.
Nem rendelkezem a bölcsek kövével sem, ezért többféle nézőpont alkalmazásával próbálkozom és attól sem riadok vissza, hogy a nézeteimet az új ismeretek hatására lényegileg átformáljam és átfogalmazzam. Ez a végtelen nyitottság megnyilvánul abban is, hogy nem vagyok rest bárkitől tanulni, aki arra érdemes. Ez viszont a bőség zavarát eredményezi. Bárhol, bármivel elkezdhetném a mondókámat és bármerre elkanyarodhatnék.
Hogy ne tévedjek, illetve tévedjünk el végérvényesen az áttekinthetetlenül összetett tudati valóság feltérképezése során, ezért alkalmazzuk útjelzőként azt az alapelvet, hogy, ha útelágazához érünk, akkor a lehető legegyszerűbb, a lehető legpragmatikusabb irányba induljunk tovább.

Kivel szeretnék beszélgetni minderről?

• Elsősorban virtuálisan veled kedves Olvasó. Ezek a szösszenetek gondolatébresztési céllal születtek.
  
• Másodsorban a régebbi énemmel meditációs, önfejlesztési céllal.
• Harmadsorban a régebbi könyvekkel. Olvasónaplóféleség jelleggel.
• Negyedsorban a Wikipédiával. Trolkodási (vagyis az univerzális tudás lehetetlenségének leleplezését biztosító) célzattal.
• Ötödsorban a mesterséges intelligenciával. (Ki az, aki nem szeret beszélgetni hihetetlenül gyors, pontos, türelmes és udvarias lénnyel?)

- Hogy ez nagyon nem interaktív, hanem egyirányú kommunikációs folyamat, amelyben az útvonaltervet kizárólag én határozom meg teljesen önkényes módon?
- Pesze, hogy az, de erről csak és kizárólag én tehetek. Én, mint mélységesen befelé forduló (introvertált) ember, már csak ilyen vagyok.

1. Feladat: olvassuk el bevezetésként Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába című könyvét!

- DE ez Egy kicsit-nagyon elavult?
- Persze, amit leírtak, az ha nem aktualizálják, akkor menthetetlenül többé-kevésbé elavul.

Viszont kellően egyszerű kiindulópontot szolgáltat nekem, illetve nekünk!

Készítsünk hozzá egy áttekinthetőséget segítő, tematikus vázlatot!
(Ha jó a lényeglátó és lényegmegjelenítő képességed, akkor Te is készíthetsz ilyent, vagy ehhez hasonlót, vagy akár ennél jobbat is!)

Nevezzük ezt az ábrát 9 tényezős valóságmodellnek!
- Mit tudunk leolvasni róla?
1. megállapítás: A valóság a modell szerint (ismeretelméleti szempontból) 9 tényezőből áll. Ezek:

1. LOGIKA
2. MATEMATIKA
3. FIZIKA-KÉMIA
4. BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ-CSILLAGÁSZAT
5. SZUBJEKTUMOK
6. TÁRSADALMAK
7. KULTÚRÁK
8. VALLÁSOK
9. MŰVÉSZETEK

2. megállapítás: A tényezők egymásra hatását nyilak szemléltetik.
Ha a nyilak irányát követjük, akkor többszörös körkörösségeket figyelhetünk meg az ábrán.Ennek megfelelően nincs egy egyértelműen meghatározott kiindulópont, ahonnét az ábra tanulmányozását kezdhetnénk. Célszerű a szubjektumokból kiindulni, akik a természet felépítését és működését tanulmányozzák. Ezáltal egy logikailag megalapozott fogalmi rendszerre tesznek szert, amelyet matematizálni lehet. A matematikai ismereteket a fizikai-kémiai valóság, vagyis az anyagi világ tanulmányozására használhatjuk fel. Ez a természettudományokat előre helyező, egymásra épülő gondolkodásmód Comte-tól származik.
Folytatva az ábra tanulmányozását megállapíthatjuk, hogy az anyagi világ konkrét megnyilvánulása a biológiai-földrajz-csillagászati valóság, amely kitermelte magából a gondolkodni tudó emberi lényt, a szubjektumot is. Mivel (a szubjektivitást elkerülendő feltételezzük, hogy) egyáltalán nincs kiemelt jelentőségű szubjektum, ezért indokolt inkább itt és most szubjektum helyett szubjektumokról beszélni. A többes szám használatát érdemes a továbbiakban is megtartani a szubjektumtól függő valóságtényezők megnevezése esetén.
Folytatva a gondolatmenetet: a szubjektumokból épülnek fel a társadalmak és a társadalmakból pedig a kultúrák. A kultúrák sajátos megnyilvánulási formái a vallások és a művészetek, amelyek a szubjektumok lelki szükségleteivel állnak összefüggésben. Ez tekinthető az ábra lezárásának.

3. megállapítás: Ez a modell nem tökéletes, de kezdésnek, kiindulópontnak megteszi.

Felhasznált irodalom

1. Ostwald Vilmos (Wilhelm): Bevezetés a természetfilozófiába; Évszám nélkül; Dick Manó, Budapest; Fordította: Fülöp Zsigmond

Filozófiai alapmodellek 3.

Milyen fajtái vannak a valóságnak?
A valóság két összetevője: Belső és külső valóság.

A belső valóság összetevői:

• Szenzuális/biológiai valóság
• Emocionális/motivációs valóság
• Intellektuális/kognitív valóság
• Szociális/morális valóság

A külső valóság összetevői:

• Anyagi/természeti valóság
• Technikai/ökológiai valóság
• Matematikai/informatikai valóság
• Társadalmi/történelmi valóság

Mi a valóság?
A valóság a belső és külső valóság összes összetevőjének közös neve.

Milyen filozófiai rokon fogalmai vannak a valóságnak?
Íme a modell kiterjesztése az analógiás gondolkodás alapján:

• valóság: lételméleti/metafizikai fogalom
• valóságosság: fenomenológiai/esztétikai fogalom
• igazság: ismeretelméleti/logikai fogalom
• igazságosság: értékelméleti/etikai fogalom

Filozófiai alapmodellek 2.

Kultúrrégiók feltérképezése:
1. Ősközösségi kultúrák

2. Közép-Dél-Amerika
3. Közel-Kelet
4. Nomád kultúrák
5. Távol-Kelet

6. Dél-Európa

7. Dél-Nyugat-Európa
8. Nyugat-Európa
9. Észak- és Közép-Európa
10. Észak-Amerika

11. Fekete Afrika
12. Ausztrália-Óceánia

Filozófiai alapmodellek 1

Aktuális jelszó: "Vissza Hegelhez!"

Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!

De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?

Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.

Melyik ez a két logikai eljárás?

1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)

Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:

1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)

Feladat:

Konkretizáljunk!
Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!

1. lépés: Keressük meg ehhez a lehető legjobb kiindulási pontot!

Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
(Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)

Mit jelent ez?

Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
"A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.

Mi a szintézis jelen esetben?

A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.

És végül mi a totál-antitézis?

A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.

Készítsünk infografikát!
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:

---

Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:

• egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
• másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
• harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
• negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)

Utalás: A világot lehet szemlélni úgy is, hogy az nem más, mint akarat és képzet, mint ahogy ezt a Hegellel szembenálló Schoppenhauer is tette.
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:

1. az Id (Ösztön-én),
2. az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
3. és Superego (Felettes-én).

Nevezzük nevén a dolgokat!

Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.

---

Mire jó ez a két modell?

Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.

Melyk a lehetséges esetek?

Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód

• Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.

Világgal kapcsolatos torzulások:

• Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
• Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.

Nyelvvel kapcsolatos torzulások:

• Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.

Történelemmel kapcsolatos torzulások:
historista/evocionista gondolkodásmód

• Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.

---