Filozófiai alapmodellek 1

Aktuális jelszó: "Vissza Hegelhez!"

Vagyis: Vegyük alapul a módszerét!
Azaz: Ne legyünk gondolkodásunkban módszer-ellenesek!
Tehát: Engedjük el a vele kapcsolatos, jogos kritikákat!

De valójában: Mi is Hegel módszerének lényege?

Gondolatrendszerének lényege = Két logikai eljárás - elvont filozófiai fogalmakra való, teljeskörű - alkalmazása.

Melyik ez a két logikai eljárás?

1. Tézis->Antitézis->Szintézis logikai lánc alkalmazása. (Vagyis hármas egységekben való gondolkodás)
2. Iteráció (azaz egy műveletsor ismétlődő) használata. (Vagyis a lehető legteljesebbkörűségre való törekvés)

Tisztázandó kérdés: Lehet-e, és ha igen, akkor hogyan lehet továbbfejleszteni ezt a módszert?
Javaslat egy lehetséges továbbfejlesztésre:

1. Tézis ( A és nem B) -> Antitézis (B és nem A) -> Szintézis (A is és B is) -> Totál-antitézis (Sem A és sem B) logikai lánc használatával. (Tehát négyes egységekben való gondolkodás)
2. Rekurzió (ugyanazon egyszerű mintázat önmagára való többszöri) alkalmazásával. (Ami valójában esetünkben a lehető legátláthatóbbságra való törekvést jelenti)

Feladat:

Konkretizáljunk!
Azaz: Alkossuk meg a filozófiánk legáltalánosabb alapmodelljét!

1. lépés: Keressük meg ehhez a lehető legjobb kiindulási pontot!

Ez nem lehet a "Semmi" fogalma, mert a semmiről semmit sem tudunk elmondani.
(Esetleg csak akkor, ha szembeállítjuk valamivel, mint azt ahogy azt Sartre is tette.)
Viszont megfelelő kiindulópont lehet a "Gondolkodom, tehát vagyok." kijelentés, vagyis az "Én" fogalma.
Ennek megfelelően tehát a tézisünk az az "Én" lesz, amelyik gondolkodik, és a gondolkodása által tudja, hogy létezik.
Remek kiindulási alap, amelyet Descartes fejlesztett ki. (Tehát vissza Descartes-hez!)

Mit jelent ez?

Az Énhez tartozik minden, ami a testen belül van.
Az antitézise tehát az, ami a testen kívül van, ami a "Világ" szóval fejezhető ki legegyszerűbben.
"A világ és az ember" dichotómiájának felismerésével viszont eljutottunk az összes lehetséges filozófiai rendszer legegyszerűbb lételméleti alapjához.

Mi a szintézis jelen esetben?

A "Nyelv" bent is van az egyénben és egyben a kint is a társadalmi Világban.

És végül mi a totál-antitézis?

A totál-antitézis jelen esetben: a "Történelem" képviseli.
Az időbeliség kivül van a térbeliségben és tudatbeliségben megnyilvánuló többi tényezőn.

Készítsünk infografikát!
1. ábra: A négy filozófiai alaptényező kapcsolatrendszere:

---

Milyen kapcsolata van ennek a modelnek egy másik modelhez?
A másik alapmodell abból indul ki, hogy mi mindannyian emberek vagyunk és az emberségünk lényege:

• egyrészt közvetlenül belülről, az akaratlan érzéseinkből, pontosabban a világot a szükségleteinkhez formálni akaró motivációinkból fakad (Tézis)
• másrészt közvetlenül kivülről, a külvilágot felfogni akaró érzékleteinkből eredezhető (Antitézis)
• harmadrészt belülről és kivülről is a tudatos, a világ egészét megérteni akaró gondolkodásból származtatható (Szintézis)
• negyedrészt se nem közvetlenül belülről, se nem közvetlenül kivülről hanem a belsővé tett normák által vezérelt cselekedeteinkből magyarázható (Totál-antitézis)

Utalás: A világot lehet szemlélni úgy is, hogy az nem más, mint akarat és képzet, mint ahogy ezt a Hegellel szembenálló Schoppenhauer is tette.
Viszont azt ő sem tudhatta, hogy a világszemléletében van egy alapvető hegeli elem.
Ennek a modellnek a mélylélektani megfelelőjét Freud és Jung dolgozta ki.
Ennek megfelelően a személyiség alapösszetevői:

1. az Id (Ösztön-én),
2. az Ego (Én), ami lehet extrovertált és introvertált
3. és Superego (Felettes-én).

Nevezzük nevén a dolgokat!

Szenzualitás = érzékelhetőséggel kapcsolatos dolgok összessége.
Emocionalitás = érzelmekkel kapcsolatos dolgok összessége.
Intellektualitás = gondolatisággal kapcsolatos dolgok összessége.
Szocialitás = társadalmiasultsággal kapcsolatos dolgok összessége.

---

Mire jó ez a két modell?

Segítségükkel feltérképezhetjük az emberi gondolkodásmódok hibáit és hiányosságait.

Melyk a lehetséges esetek?

Énnel kapcsolatos torzulások:
individualizmus, fitness gondolkodásmód

• Hedonista gondolkodásmód: szenzuálisan (érzéki örömök révén) kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Manipulista/populista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Szollipszista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag az Énre koncentrál.
  
• Egoista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag az Énre koncentrál.

Világgal kapcsolatos torzulások:

• Materialista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag az anyagi Világra koncentrál.
• Spiritualista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Kriticista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Világra koncentrál.
• Nacionalista/tradicionalista/konzervativista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Világra koncentrál.

Nyelvvel kapcsolatos torzulások:

• Pozitivista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Mitologista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Idealista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.
• Ideologista/dogmatista/propagandista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Nyelvre koncentrál.

Történelemmel kapcsolatos torzulások:
historista/evocionista gondolkodásmód

• Globalista gondolkodásmód: szenzuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Utilitarista/monetarista/pragmatista gondolkodásmód: emocionálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Liberalista gondolkodásmód: intellektuálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.
• Imperialista/militarista/totalitarista gondolkodásmód: szociálisan kizárólag a Történelemre koncentrál.

---