2023. szeptember 23., szombat

Világszemlélet

Az én világszemléletem négypólusú.
A négy pólus:
  • Szenzualitás, jele: Sz.;
  • Emocionalitás, jele: E.;
  • Intellektualitás, jele: I.;
  • és Moralitás, jele: M.
Ábrázoljuk a négy pólust egy négyzet (a Lételméleti gráf) négy csúcsaként!

Legyen Sz. a bal felső sarokban, a haladási irány pedig legyen az óra járásával megegyező irány!

1. ábra:
Sz.		E.
M. 		I.

1. Kezdetek

Induljunk ki a szenzualitásból és kössük össze önmagával és a többi csúccsal!
1. A szenzualitásnak önmagával való kapcsolatát (hurokélét) nevezzük: technikának (te.).
2. A szenzualitásnak az emocionalitással való kapcsolatát nevezzük: művészetnek (mű.).
3. A szenzualitásnak az intellektualitással való kapcsolódását nevezzük: tudománynak (tu.).
A tudományok legalapvetőbb megnyilvánulási formája a matematika.
4. A szenzualitásnak a moralitással való összeköttetését nevezzük: vallásnak (va.).

Mik ezek a felsorolt tényezők?
A technika, a művészet, a tudomány és a vallás az elsődleges közösségi tudatformáló tényezők.
Ezek a tényezők az emberi kutúrák kialakulásával egyidejűleg jelentek meg, valamikor az ősidőkben.
A kialakulásuk mikéntje és hogyanja az ősidők ködébe vész.

Jelenítsük meg az elmondottakat infografikai eszközökkel!

2. ábra:
te.-Sz.* -mű.-	E.
    |	\
    va.	  tu.
    |	   \
    M.		I.
* = A vizsgálódásunk fókuszát jelöli.
A technika tette az embert emberré, illetve a technika tette lehetővé a művészetek, tudományok és vallások kialakulását.

2. Kibontakozás

Hogyan tovább?
Az emberiség fejlődéstörténete az ábránkon az óramutató járásával ellentétes.
Ez egyfajta evolucionista megközelítést jelent.

Kössük össze a moralitást a többi pólussal és önmagával!
1. Ha a moralitás összekötjük önmagával, akkor a makrotársadalmakat (mt.) kapjuk.
2. Ha a moralitást összekötjük a szenzualitással, akkor a vallást (va.) kapjuk úgyanúgy, mint amikor ugyanezt tettük fordított sorrendben.
Amíg az ősvallás mágikus jellegű volt, addig ez a vallás már mitológikus jellegű.
3. Ha a moralitást összekötjük az emocionalitással, akkor az (imperialista jellegű) ideológiát (id.) kapjuk.
4. Ha a moralitást összekötjük az intellektualitással, akkor a filozófiát (fi.) kapjuk.

Sejthető, hogy itt egy újabb, az előzőnél valamivel összetettebb ábra következik.
Hogy az áttekinthetőséget megőrizzük néhány részletet hagyjunk ki!
3. ábra:
te.-Sz.	-mű.-	E.
    |	   /
    va.	  id.
    |	/   
mt.-M.*	-fi.-	I.
A makrotársadalmakat, a mitológikus vallást, az imperialista jellegű ideológiát és a filozófiát hívjuk másodlagos közösségi tudatformáló tényezőknek.
Az ókori emberek közösségi tudata fejlettebb, mint az őskori elődeiké, akiknek a tudatformája nem tűnik el teljesen, hanem fizikálisan háttérbe szorul (marginalizálódik).
A szinezésből kitűnik, hogy önhasonló fraktálalakzatokkal van dolgunk: A világszemléleti pólusok visszatérő jelleggel újra és újra megjelennek.

3. Klasszikus kor és azt követő időszakok

Még az ókorban vagyunk, amikor a közösségi tudati fejlődés folytatódik.
Kössük össze most az intellektualitást önmagával és a többi világszemléleti pólussal!

1. Az intellektualitás önmagával való kapcsolata nem más, mint az írott nyelv (ny.).
2. Az intellektualitásnak a moralitással való kapcsolata a fogalmi filozófia (fi.).
A korábbi filozófia filozófia azt próbálta meg kitalálni, hogy milyen lehet a világ valódi felépítése és működése.
Ez a filozófia viszont már azt mondja meg az egyes embernek, hogy milyennek kellene lennie a gondolkodásának és viselkedésének, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a világ vélt felépítéséhez és működéséhez.
Ez lesz az ekkoriban formálódó világvallások szellemi alapja is.
A világvallások segítenek a rétegzett makrotársadalmak stabilitását megőrizni egészen a középkor végéig.
3. Az intellektualitásnak a szenzualitással alkotott kapcsolata az elméleti tudomány (tu.).
Ekkor jön létre a geocentrikus világkép, amely évezredeken keresztül vezető elképzelés maradt.
4. Az intellektualitásnak az emocionalitással alkotott kapcsolata az államalakulati történelem(tö.).

Készítsük el ismét a megfelelő ábrát!
3. ábra:
te.-Sz.	-mű.-	E.
    |	\	|
    va.	  tu.	tö.	
    |	   \	|
mt.-M.	-fi.-	I.*-ny.

Jó kérdés, hogy létezik-e jelző nélküli, definiálhatatlan filozófia, tudomány, ... stb.
Szerintem igen, de a jelzők egy idő után nélkülözhetetlenné válnak a pontos és szabatos fogalomhasználathoz.

A harmadlagos közösségi tudatformáló tényezők:
  • rétegzett makrotársadalmak
  • világvallások
  • írott nyelvek
  • fogalmi filozófia
  • elméleti tudomány
  • államalakulati történelem

4. Korszakváltásos folytatás

A reneszánsz időszakában járunk, amely a művészetek forradalmi változásáról híres.
Kössük össze az emocionalitást önmagával és a többi tényezővel!

1. Az emocionalitásnak önmagával való kapcsolata a sport (sp.).
Ne feledkezzünk meg róla, hogy az ókori görög időszámítás kezdete ez első olimpiai játékok megszervezéséhez kötődik.
A középkori sport viszont az ókoritól eltérően rendszertelen és militáns jellegű volt (lovagi tornák).
2. Az emocionalitásnak a szenzualitással való kapcsolata az antik témákat és mintákat újraélesztő művészet (mű.).
A reneszánszban a művészek (gazdag pártfogóik révén) versenyeztek egymással, hogy melyikük tudja a lehető legérzékletesebben és a lehető legélethűbben kifejezni a szépségeszményeit.
3. Az emocionalitásnak a moralitással való kapcsolata a humanista ideológia (id.).
A humanisták az evilági létre fokuszáltak, a túlvilági lét helyett.
4. Az emocionalitásnak az intellektualitással való kapcsolata a vallási és politikai megújulást sürgető történelem (tö).
Itt kell megemlíteni a Bibliafordítások hatását az anyanyelvek fejlődésére.
A tapasztalatok iránti nyitottság (felfedezések és a kísérletezések révén) vezetett az új, heliocentrikus világképhez.

Az ábránk immár teljessé vált!
4. ábra:
te.-Sz.	-mű.-	E.*-sp.
    |	   /	|
    va.	  id.	tö.	
    |	/	|
mt.-M.	-fi.-	I.*-ny.