Hétköznapi lételmélet

A hétköznapi lételmélet/létszemlélet elsődlegesen azzal foglalkozik, ami "van", illetve azzal, ami "nincs".
Ezt nevezem létbeliségnek.
A hétköznapi lételmélet kérdéseket tesz fel magának.

A hétköznapi lételmélet feltételeket fogalmaz meg magának.
Milyen feltételeket?
"Itt és most" feltételeket.
"Hol végzem a vizsgálódást?" - "Itt."
Ezt nevezem térbeliségnek.

"Mikor végzem a vizsgálódást?" - "Most."
Ezt nevezem időbeliségnek.

Megjegyzés:
(Az "itt és most"-ot pontosító hely- és időhatározószavak fontos részei az értelmes mondatoknak.)

Az "itt és most" kifejezés (konkrét hely- és időpontmegadás nélkül) egy külső szemlélő számára totális meghatározatlanságot fejez ki, de a vizsgálatot végző szempontjából ugyanakkor ez egy totálisan meghatározott dolog.
Ugyanis a vizsgálódást végző alany térbelileg és időbelileg adott helyzetben van, így egyértelműen meghatározott számára az "itt és most" jelentése.
Ezt nevezem szubjektumbeliségnek.
Ez arra válaszol, hogy: "Ki végzi a vizsgálódást?/Ki az alany?"
A lételméleti alapmegállapítás rejtett módon mindig úgy kezdődik, hogy "Én azt látom, hallom, érzékelem, gondolom, hogy ...".
Ebben az összefüggésben hiányzik a tárgy.
Tényleges esetben ez a modatkezdés mindig elmarad és csak a látott, hallott, érzékelt, valamint gondolt tartalmak maradnak meg.
Élesen meg kell különböztetnünk egymástól azokat, amiket érzékelek, azoktól, amelyeket gondolok.
Az elsőt nevezem tapasztalatbeliségnek, a másokat pedig gondolatbeliségnek.
A tapasztalatbeliség speciálisan lehet emlékezetbeliség: "Én azt láttam, hallottam, érzékeltem, hogy ...".
A tapasztalatbeliség másrészt speciálisan lehet képzeletbeliség is: "Én azt szeretném majd látni, hallani, érzékelni, hogy ...".
Tartalmilag és formailag az emlékezetbeliség határozza meg a tapasztalatbeliséget és a tapasztalatbeliség pedig a képzeletbeliséget.br>
A gondolatbeliség egyidejűleg fogalmi-rendszerbeliség: "Amit gondolok, csak értelmes nyelvi fogalmak segítségével tudom másoknak elmondani."
A gondolatbeliség egyidejűleg nyelvi-szabály-rendszerbeliség is: "Amit gondolok, csak nyelvtanilag jól meghatározott szövegszerkezető eszközök segítségével tudom számomra megfelelő tartalmúra fogalmazni."
A lételméleti vizsgálat mindig valamilyen létösszetevő milyenségének meghatározására irányul.
Ezt nevezem állapotbeliségnek.
A szubjektumbeliség állapotjellege lehet:
Mit jelent a tudatbeliség?

Külső létbeliség/világbeliség:
	térbeliség
    	itteniség
        másholiság
        	közelbeliség
            távolbeliség
	időbeliség
    	régmúltbeliség
        közelmúltbeliség
        jelenbeliség
        közeljövőbeliség
        távolijövőbeliség
belső létbeliség/szubjektumbeliség:
	tapasztalatbeliség
    	érzékletbeliség
        képzeletbeliség
		emékezetbeliség
        akaratbeliség
    gondolatbeliség
    	fogalmi-rendszerbeliség
        nyelvi-szabály-rendszerbeliség

Objektumjellegbeliség:
	állapotbeliség
    	minőségbeliség
        relációbeliség(pl.számok)
    	fejlődésbeliség
	tevékenységbeliség
Szubjektumjellegbeliség:
	állapotbeliség:
		fizikális(/megjelenési/egészségi/erőnléti/fejlettségi)állapotbeliség
		lelkiállapotbeliség
		tudatállapotbeliség
		közösségiállapotbeliség
Közegbeliség:
	Természetbeliség:
    	Anyagbeliség:
        	földbeliség
            vízbeliség
            levegőbeliség
            űrbeliség
        Energiabeliség:
        	hidegbeliség
            langyosbeliség
            melegbeliség
            forróságbeliség
        Fénybeliség:
        	fényességbeliség
            világosságbeliség
            szürkületbeliség
            sötétségbeliség
        Hangbeliség:
        	néma-csendbeliség
            halk-suttogásbeliség
            hangos-hangbeliség
            lármabeliség
    Társadalombeliség:
    	lakó-közösségbeliség
        munka-közösségbeliség
        média-közösségbeliség
        családi-közösségbeliség
        állampolgári-közösségbeliség
        alkalmi-közösségbeliség
        baráti-közösségbeliség
        oktatási-intézményi-közösségbeliség
        egészségügyi-intézményi-közösségbeliség
        nyugdíjas-közösségbeliség
        művelődési-intézményi-közösségbeliség
        szórakozási-közösségbeliség
        vendéglátási-közösségbeliség
        kereskedelmi-közösségbeliség
        politikai-közösségbeliség
        igazságszolgáltatási-közösségbeliség
        tulajdonosi-közösségbeliség
        szabadidős-tevékenységi-közösségbeliség
        fogvatartási-közösségbeliség
       	védelmi-intézményi-közösségbeliség
        halotti-közösségbeliség
        életkori-közösségbeliség
        versenytársi-közösségbeliség
        nyelvi-közösségbeliség
        rasszbeli-közösségbeliség
        bűnözői-közösségbeliség
        betegségi-közösségbeliség

Vizualizáció

Adatvizualizáció
David Chalmers 1966
Andy Clark 1957
Judith Butler 1956
Marta Nussbaum 1947
Peter Singer 1946
Francisca Valera 1946-2001
Simon Blackburn 1944
Nancy Cartwright 1944
Paul, Patricia Churchland 1942,1943
Douglas Hofstadter 1945
Daniel Dennett 1942
Richard Dawkins 1941
Derek Parfit 1942-2017
Tim Scanlon 1940
Richard Boyd 1942
John Macdowell 1942
David Lewis 1941-2001
Frank Jackson 1943
Saul Kripke 1940-2022
Robert Nozick 1938-2002
Eli Hirsch 1938
Alvin Goldman 1938
David Hull 1935-2010
Carol Gilligan 1936
Sandra Harding 1935
Thomas Nagel 1937
Jerry Fodor 1935-2017
Jürgen Habermas 1929
John Searle 1932
Luce Irigaray 1930
Richard Rorty 1931-2007
Jacques Derrida 1930-2004
Judith Jarvis Thomson 1929-2020
Bernard Williams 1929-2003
Harry Frankfurt 1929-2023
Richard Lewontin 1929-2021
Jean Baudrillard 1929-2007
Noam Chomsky 1928
Edmund Gettier 1927-2021
Hilary Putnam 1926-2016
Michael Dummett 1925-2011
George Dickie 1926-2020
Arthur Danto 1924-2013
Gilles Deleuze 1925-1995
Jean-Francois Lyotard 1924-1998
Michael Foucault 1926-1984
Louis Althusser 1918-1990
Paul Feyerabend 1924-1994
Lakatos Imre 1922-1974
Thomas Kuhn 1922-1996
Frank Sibley 1923-1996
John Rawls 1921-2002
Philippa Foot 1920-2010
John Mackie 1917-1981
Richard Hare 1919-2002
John Jamieson Carswell Smart 1920-2012
Abraham Ivring Melden 1910-1991
Donald Davidson 1917-2003
Peter Winch 1926-1997
Elisabeth Anscombe 1919-2001
Peter Geach 1916-2013
Roland Barthes 1915-1980
Morris Weitz 1916-1981
Monroe Breardsley 1915-1985
Donald Campbell 1916-1996
Paul Grice 1913-1988
Peter Strawson 1919-2006
Wilfrid Sellars 1912-1989
Clement Greenberg 1909-1994
William Frankena 1908-1994
Willard van Orman Quine 1908-2000
Nelson Goodman 1906-1998
John Langshaw Austin 1911-1960
Alfred Jules Ayer 1910-1989
Albert Camus 1913-1960
Maurice Merleau-Ponty 1908-1961
Simone de Beauvoir 1908-1986
Jean-Paul Sartre 1905-1980
Hanna Arendt 1906-1975
Theodor Adorno 1903-1969
Jacques Lacan 1901-1981
Georges Bataille 1897-1962
Ernst Mayr 2004-2005
Alfred Tarski 1901-1983
Kurt Gödel 1906-1978
Gilbert Ryle 1900-1976
Karl Popper 1902-1994
Carl Hempel 1905-1997
Suzanne Langer 1895-1985
Walter Benjamin 1892-1940
Antonio Gramsci 1891-1937
Susan Stebbing 1995-1943

Korszakolás

1. idő-szak		Törzsi kultúrák kora
2.		Keleti (folyamvölgyi) despotikus kultúrák kora
3.	Görög-római városállami kultúrák kora	Zsidó historizáló kultúra kora	Keleti világvallási kutúrák kialakulási kora
4.	Keresztény egyházi kúltúra kora	Iszlám (arab, török) kultúra kora	Mongol nomád kultúra kora
5.	Reneszánsz városállami kultúrák kora	Protestáns közösségi kultúrák kora	Földrajzi felfedezések és gyarmatosítások kora
6.	Klasszicista udvari kultúrák kora	Felvilágosult értelmiségi kultúrák kora	Feltalálói és vállalkozói kultúrák kora
7.	Totalitarista állami kultúrák kora	Imperialista állami kultúrák kora	Tömegpusztító háborúk kora
8.	Antiliberalista közösségi kultúrák kora	Liberalista fogyasztói kultúrák kora	Számítógéphasználó kultúrák kora

Korszak	1.	2.	3.	4.
Görög-római	Preszokratikusok	Platón	Arisztotelész	Hellenisztikusok
Keresztény	Patrisztika	Skolasztika
Reneszánsz	Természetfilozófia	Társadalomfilozófia	Bacon
Koraújkor	Racionalisták	Hobbes	Empiristák	Utilitaristák
Felvilágosodás	Vallásfilozófia	Enciklopédisták	Preromantika
Német idealizmus	Kant	Fichte	Hegel	Hegeliánusok
Modern filozófiák	Emocionális filozófiák: - Poszthégeliánusok - Fenomenologia - Egzisztencializmus	Kognitív filozófiák: - Pozitivizmus - Kritikai realisták	Morális filozófiák: - Neokantizmus és neohegelianizmus - Marxizmus
Posztmodern filozófiák:	Emocionális filozófiák: - Hermeneutika	Kognitív filozófiák: - Analitikusok - Analitikus etika	Morális filozófiák: - Pragmatizmus:

Neokantianizmus/neohégelianizmus:
- Otto Liebmann (1840-1912)
- Hans Vaihinger (1852-1933)
- Wilhelm Windelband (1848-1915)
- Heinrich Rickert (1863-1936)
- Hermann Cohen (1842-1918)
- Paul Natorp (1854-1924)
- Ernst Cassirer (1874-1945)
- Wilhelm Dilthey (1833-1911)
- Benedetto Croce (1866-1952)
- John Rawls (1921-2002)
Marxizmus:
- Karl Marx (1818-1883)
- Friedrich Engels (1820-1895)
- Lukács György (1885-1971)
- Max Horkheimer (1895-1973)
- Theodor W. Adorno (1903-1969)
- Herbert Marcuse (1898-1979)
- Jürgen Habermas (1929)
- Heller Ágnes (1929-2019)

Pregmatizmus:
- William James (1842-1910)
- John Dewey (1859-1952)
- Richard Rorty (1931-2007)

1800-as évek

				 Darwin
		pragmatizmus(Sz) Schopenhauer	Nietzsche(E)
			Feuerbach	Kierkegaard	
liberalizmus	utilitarizmus	neohegelianizmus Fichte	historizmus
			Marx		Schelling
        	Comte(M)	Hegel		Kant(I)
        			neokantianizmus

Világszemlélet

Az én világszemléletem négypólusú.
A négy pólus:

• Szenzualitás, jele: Sz.;
• Emocionalitás, jele: E.;
• Intellektualitás, jele: I.;
• és Moralitás, jele: M.

Ábrázoljuk a négy pólust egy négyzet (a Lételméleti gráf) négy csúcsaként!

Legyen Sz. a bal felső sarokban, a haladási irány pedig legyen az óra járásával megegyező irány!

1. ábra:

Sz.		E.
M. 		I.

---

1. Kezdetek

Induljunk ki a szenzualitásból és kössük össze önmagával és a többi csúccsal!
1. A szenzualitásnak önmagával való kapcsolatát (hurokélét) nevezzük: technikának (te.).
2. A szenzualitásnak az emocionalitással való kapcsolatát nevezzük: művészetnek (mű.).
3. A szenzualitásnak az intellektualitással való kapcsolódását nevezzük: tudománynak (tu.).
A tudományok legalapvetőbb megnyilvánulási formája a matematika.
4. A szenzualitásnak a moralitással való összeköttetését nevezzük: vallásnak (va.).

Mik ezek a felsorolt tényezők?
A technika, a művészet, a tudomány és a vallás az elsődleges közösségi tudatformáló tényezők.
Ezek a tényezők az emberi kutúrák kialakulásával egyidejűleg jelentek meg, valamikor az ősidőkben.
A kialakulásuk mikéntje és hogyanja az ősidők ködébe vész.

Jelenítsük meg az elmondottakat infografikai eszközökkel!

2. ábra:

te.-Sz.* -mű.-	E.
    |	\
    va.	  tu.
    |	   \
    M.		I.

* = A vizsgálódásunk fókuszát jelöli.
A technika tette az embert emberré, illetve a technika tette lehetővé a művészetek, tudományok és vallások kialakulását.

---

2. Kibontakozás

Hogyan tovább?
Az emberiség fejlődéstörténete az ábránkon az óramutató járásával ellentétes.
Ez egyfajta evolucionista megközelítést jelent.

Kössük össze a moralitást a többi pólussal és önmagával!
1. Ha a moralitás összekötjük önmagával, akkor a makrotársadalmakat (mt.) kapjuk.
2. Ha a moralitást összekötjük a szenzualitással, akkor a vallást (va.) kapjuk úgyanúgy, mint amikor ugyanezt tettük fordított sorrendben.
Amíg az ősvallás mágikus jellegű volt, addig ez a vallás már mitológikus jellegű.
3. Ha a moralitást összekötjük az emocionalitással, akkor az (imperialista jellegű) ideológiát (id.) kapjuk.
4. Ha a moralitást összekötjük az intellektualitással, akkor a filozófiát (fi.) kapjuk.

Sejthető, hogy itt egy újabb, az előzőnél valamivel összetettebb ábra következik.
Hogy az áttekinthetőséget megőrizzük néhány részletet hagyjunk ki!
3. ábra:

te.-Sz.	-mű.-	E.
    |	   /
    va.	  id.
    |	/   
mt.-M.*	-fi.-	I.

A makrotársadalmakat, a mitológikus vallást, az imperialista jellegű ideológiát és a filozófiát hívjuk másodlagos közösségi tudatformáló tényezőknek.
Az ókori emberek közösségi tudata fejlettebb, mint az őskori elődeiké, akiknek a tudatformája nem tűnik el teljesen, hanem fizikálisan háttérbe szorul (marginalizálódik).
A szinezésből kitűnik, hogy önhasonló fraktálalakzatokkal van dolgunk: A világszemléleti pólusok visszatérő jelleggel újra és újra megjelennek.

---

3. Klasszikus kor és azt követő időszakok

Még az ókorban vagyunk, amikor a közösségi tudati fejlődés folytatódik.
Kössük össze most az intellektualitást önmagával és a többi világszemléleti pólussal!

1. Az intellektualitás önmagával való kapcsolata nem más, mint az írott nyelv (ny.).
2. Az intellektualitásnak a moralitással való kapcsolata a fogalmi filozófia (fi.).
A korábbi filozófia filozófia azt próbálta meg kitalálni, hogy milyen lehet a világ valódi felépítése és működése.
Ez a filozófia viszont már azt mondja meg az egyes embernek, hogy milyennek kellene lennie a gondolkodásának és viselkedésének, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a világ vélt felépítéséhez és működéséhez.
Ez lesz az ekkoriban formálódó világvallások szellemi alapja is.
A világvallások segítenek a rétegzett makrotársadalmak stabilitását megőrizni egészen a középkor végéig.
3. Az intellektualitásnak a szenzualitással alkotott kapcsolata az elméleti tudomány (tu.).
Ekkor jön létre a geocentrikus világkép, amely évezredeken keresztül vezető elképzelés maradt.
4. Az intellektualitásnak az emocionalitással alkotott kapcsolata az államalakulati történelem(tö.).

Készítsük el ismét a megfelelő ábrát!
3. ábra:

te.-Sz.	-mű.-	E.
    |	\	|
    va.	  tu.	tö.	
    |	   \	|
mt.-M.	-fi.-	I.*-ny.

Jó kérdés, hogy létezik-e jelző nélküli, definiálhatatlan filozófia, tudomány, ... stb.
Szerintem igen, de a jelzők egy idő után nélkülözhetetlenné válnak a pontos és szabatos fogalomhasználathoz.

A harmadlagos közösségi tudatformáló tényezők:

• rétegzett makrotársadalmak
• világvallások
• írott nyelvek
• fogalmi filozófia
• elméleti tudomány
• államalakulati történelem

---

4. Korszakváltásos folytatás

A reneszánsz időszakában járunk, amely a művészetek forradalmi változásáról híres.
Kössük össze az emocionalitást önmagával és a többi tényezővel!

1. Az emocionalitásnak önmagával való kapcsolata a sport (sp.).
Ne feledkezzünk meg róla, hogy az ókori görög időszámítás kezdete ez első olimpiai játékok megszervezéséhez kötődik.
A középkori sport viszont az ókoritól eltérően rendszertelen és militáns jellegű volt (lovagi tornák).
2. Az emocionalitásnak a szenzualitással való kapcsolata az antik témákat és mintákat újraélesztő művészet (mű.).
A reneszánszban a művészek (gazdag pártfogóik révén) versenyeztek egymással, hogy melyikük tudja a lehető legérzékletesebben és a lehető legélethűbben kifejezni a szépségeszményeit.
3. Az emocionalitásnak a moralitással való kapcsolata a humanista ideológia (id.).
A humanisták az evilági létre fokuszáltak, a túlvilági lét helyett.
4. Az emocionalitásnak az intellektualitással való kapcsolata a vallási és politikai megújulást sürgető történelem (tö).
Itt kell megemlíteni a Bibliafordítások hatását az anyanyelvek fejlődésére.
A tapasztalatok iránti nyitottság (felfedezések és a kísérletezések révén) vezetett az új, heliocentrikus világképhez.

Az ábránk immár teljessé vált!
4. ábra:

te.-Sz.	-mű.-	E.*-sp.
    |	   /	|
    va.	  id.	tö.	
    |	/	|
mt.-M.	-fi.-	I.*-ny.

Fordulatok a gondolkodásban

A vallások törzsfejlődése:

 ↓(transzcendentálódás)
 ↓(szakralizálódás)
 ↓(ritualizálódás)
mágikus, spirituális fordulat
 ↓(animalizálódás)
 ↓(antropomorfizálódás)
 ↓(heroizálódás)
politeista, mitologikus fordulat
 ↓(paternizálódás)
monoteista fordulat (zsidó vallás: Biblia - Ószövetség)
 ↓(profétizálódás)
egyháziasodási fordulat
liberalizálódási fordulat
nacionalizálódási fordulat

---

A filozófia törzsfejlődése:

LÉTELMÉLET:
makromaterialista fordulat (Thalész)
mikromaterialista fordulat (Demokritosz)

retorikai fordulat (szofisták)
kritikai fordulat (Szókratész)
idealista fordulat (Platón)
hierarchista, kauzalista fordulat (Arisztotelész)

racionalista fordulat (Descartes)
szenzualista fordulat(Lock)
antropológiai fordulat (Kant)
historiai fordulat (Hegel)
pozitivista,dokumentarista fordulat (Comte)
irracionalista, voluntarista fordulat (Schopenhauer)

nyelvi fordulat (Wittgenstein)

Világnézetek

Mi mindannyian emberek vagyunk, tehát önmagunkból indulunk ki.
Az emberek környezetét világnak nevezzük.

Az emberek belső működését 4 dologcsoport határozza meg:
1. szenzuális dolgok: amit látunk, hallunk érzékelünk.
2. emocionális dolgok: amit érzünk.
3. intellektuális dolgok: amin gondolkodunk.
4. morális dolgok: ahogy viselkedünk.

Az embereket érzékelhető és elképzelt struktúrák (szerkezetek) veszik körbe.
Melyek ezek a struktúrák?

Értelmezzük az ábrát!
Az ember, ha életben akar maradni, akkor elsősorban az emberi struktúrákra támaszkodhat, először ezeket kell kiismernie.
Az emberi struktúrákat anyagi struktúrák veszik körbe:

• Csillagászati struktúrák
• Földrajzi struktúrák
• Biológiai struktúrák és
• Anyagszerkezeti struktúrák.

A laikus (vagyis a tudományokban, és a vallásokban járatlan, hétköznapi) ember tehát önmagát helyezi a középpontba. Ezt a modellt antropocentrikus (emberközpontú) világlátásnak nevezzük. Ez a szenzuális (érzékszervi) érzékelésen, tapasztalatszerzésen alapszik.
Az anyagi struktúrákon kívül még a világban vannak kultúraspecifikus (kultúra által meghatározott) struktúrák is:

• Kapcsolati struktúrák (tárgyak között, emberek között, ...)
• Eszköz struktúrák
• Létesítmény struktúrák
• Kozmológiai struktúrák.

Az emberi kultúrák sajátossága, hogy a világot képzeletben felbontja evilágra és túlvilágra. A túlvilágnak az evilágra gyakorolt hatásával a vallások foglalkoznak.
A vallásos világlátás szerint létezik túlvilág és ez az evilág szerkezetére és működésére komoly befolyást gyakorol.

Megállapítások:

• A tudomány az emberi kultúra terméke. A vallások ellenpólusaként jött létre. Folyamatos fejlődés jellemzi.
• A tudomány nem alkalmaz vallási magyarázó tényezőket a világ működésének a magyarázatához. Csak az evilággal foglalkozik. A túlvilággal egyáltalán nem törődik. A tudományban nincsenek olyan személyek, akiknek a szava szent és megkérdőjelezhetetlen.
• A (professzionális) tudományos világlátás szerint a világ szerkezete és működése technikai és fogalmi eszközök segítségével megismerhető, a tapasztalatok és magyarázatok nyelvi eszközökkel egyértelműen és bárki számára ellenőrizhető módon kifejezhetőek.
• Létezik még egy művészi világlátás, amelyik túlmutat a hétköznapi tények szürke és unalmas világán. A művészi világlátású embereknek a tudomány világa borzalmasan elvont, bonyolult, áttekinthetetlenül szerteágazó világ.

Térelmélet

				Isten
                
       			emocionalitás       
szenzualitás	világ+én			intellektualitás
				moralitás
                
                Semmi

Filozófiatörténet 1

Párhuzamok