Ezt nevezem létbeliségnek.
A hétköznapi lételmélet kérdéseket tesz fel magának.
A hétköznapi lételmélet feltételeket fogalmaz meg magának.
Milyen feltételeket?
"Itt és most" feltételeket.
"Hol végzem a vizsgálódást?" - "Itt."
Ezt nevezem térbeliségnek.
"Mikor végzem a vizsgálódást?" - "Most."
Ezt nevezem időbeliségnek.
Megjegyzés:
(Az "itt és most"-ot pontosító hely- és időhatározószavak fontos részei az értelmes mondatoknak.)
Az "itt és most" kifejezés (konkrét hely- és időpontmegadás nélkül) egy külső szemlélő számára totális meghatározatlanságot fejez ki, de a vizsgálatot végző szempontjából ugyanakkor ez egy totálisan meghatározott dolog.
Ugyanis a vizsgálódást végző alany térbelileg és időbelileg adott helyzetben van, így egyértelműen meghatározott számára az "itt és most" jelentése.
Ezt nevezem szubjektumbeliségnek.
Ez arra válaszol, hogy: "Ki végzi a vizsgálódást?/Ki az alany?"
A lételméleti alapmegállapítás rejtett módon mindig úgy kezdődik, hogy "Én azt látom, hallom, érzékelem, gondolom, hogy ...".
Ebben az összefüggésben hiányzik a tárgy.
Tényleges esetben ez a modatkezdés mindig elmarad és csak a látott, hallott, érzékelt, valamint gondolt tartalmak maradnak meg.
Élesen meg kell különböztetnünk egymástól azokat, amiket érzékelek, azoktól, amelyeket gondolok.
Az elsőt nevezem tapasztalatbeliségnek, a másokat pedig gondolatbeliségnek.
A tapasztalatbeliség speciálisan lehet emlékezetbeliség: "Én azt láttam, hallottam, érzékeltem, hogy ...".
A tapasztalatbeliség másrészt speciálisan lehet képzeletbeliség is: "Én azt szeretném majd látni, hallani, érzékelni, hogy ...".
Tartalmilag és formailag az emlékezetbeliség határozza meg a tapasztalatbeliséget és a tapasztalatbeliség pedig a képzeletbeliséget.br>
A gondolatbeliség egyidejűleg fogalmi-rendszerbeliség: "Amit gondolok, csak értelmes nyelvi fogalmak segítségével tudom másoknak elmondani."
A gondolatbeliség egyidejűleg nyelvi-szabály-rendszerbeliség is: "Amit gondolok, csak nyelvtanilag jól meghatározott szövegszerkezető eszközök segítségével tudom számomra megfelelő tartalmúra fogalmazni."
A lételméleti vizsgálat mindig valamilyen létösszetevő milyenségének meghatározására irányul.
Ezt nevezem állapotbeliségnek.
A szubjektumbeliség állapotjellege lehet:
Mit jelent a tudatbeliség?
Külső létbeliség/világbeliség:
térbeliség
itteniség
másholiság
közelbeliség
távolbeliség
időbeliség
régmúltbeliség
közelmúltbeliség
jelenbeliség
közeljövőbeliség
távolijövőbeliség
belső létbeliség/szubjektumbeliség:
tapasztalatbeliség
érzékletbeliség
képzeletbeliség
emékezetbeliség
akaratbeliség
gondolatbeliség
fogalmi-rendszerbeliség
nyelvi-szabály-rendszerbeliség
Objektumjellegbeliség:
állapotbeliség
minőségbeliség
relációbeliség(pl.számok)
fejlődésbeliség
tevékenységbeliség
Szubjektumjellegbeliség:
állapotbeliség:
fizikális(/megjelenési/egészségi/erőnléti/fejlettségi)állapotbeliség
lelkiállapotbeliség
tudatállapotbeliség
közösségiállapotbeliség
Közegbeliség:
Természetbeliség:
Anyagbeliség:
földbeliség
vízbeliség
levegőbeliség
űrbeliség
Energiabeliség:
hidegbeliség
langyosbeliség
melegbeliség
forróságbeliség
Fénybeliség:
fényességbeliség
világosságbeliség
szürkületbeliség
sötétségbeliség
Hangbeliség:
néma-csendbeliség
halk-suttogásbeliség
hangos-hangbeliség
lármabeliség
Társadalombeliség:
lakó-közösségbeliség
munka-közösségbeliség
média-közösségbeliség
családi-közösségbeliség
állampolgári-közösségbeliség
alkalmi-közösségbeliség
baráti-közösségbeliség
oktatási-intézményi-közösségbeliség
egészségügyi-intézményi-közösségbeliség
nyugdíjas-közösségbeliség
művelődési-intézményi-közösségbeliség
szórakozási-közösségbeliség
vendéglátási-közösségbeliség
kereskedelmi-közösségbeliség
politikai-közösségbeliség
igazságszolgáltatási-közösségbeliség
tulajdonosi-közösségbeliség
szabadidős-tevékenységi-közösségbeliség
fogvatartási-közösségbeliség
védelmi-intézményi-közösségbeliség
halotti-közösségbeliség
életkori-közösségbeliség
versenytársi-közösségbeliség
nyelvi-közösségbeliség
rasszbeli-közösségbeliség
bűnözői-közösségbeliség
betegségi-közösségbeliség
