2024. augusztus 23., péntek
2024. augusztus 18., vasárnap
A történelemről négyféleképpen
1. Mi a történelem lételméleti szempontból?
Lételméleti szempontból a társadalmak időbeliségét történelemnek nevezzük.
Az egyes társadalmak lokális történelmeit meghatározza az univerzális, vagy világtörténelem.
Mivel mi az egész felöl közelítjük meg az egyes dolgokat, ezért számunkra a világtörténelemnek lesz nagyobb jelentősége és ennek megfelelően a továbbiakban a történelmen is kizárólag világtörténelmet fogunk érteni.
Megjegyzések:
1. A történelem mindig szubjektív, mivelhogy a történelmet vizsgáló szubjektumok/történészek téridőbeli és társadalmi helyzete, valamint individuális jellemzői alapvetően határozzák meg a történelemhez való viszonyukat és a történelemről való közlésük jellegét.
2. A történelem ugyanakkor mindig objektív is, mert a történelem objektumai: megmaradt dokumentumok és lezárult folyamatok, amelyeket tényszerűen lehet kezelni és elemezni.
3. Ahogy a társadalmaknak van történelme, ugyanúgy van
- a Világegyetemnek,
- a Földnek,
- az élővilágnak,
- a tudományoknak, a művészeteknek, a filozófiáknak, a vallásoknak, a technikáknak, ... fejlődéstörténete.
Ezek a fejlődéstörténetek részben megelőzik, részben párhuzamosan futva kiegészítik a történelmet.
4. A szubjektumoknak is van élményszerűen megélt élettörténete. Ezek az élettörténeteknek lehet, de nem szükségszerű, hogy van történelemformáló szerepe. A történelem semmiképpen sem azonos a szubjektumok élettörténeteinek összegével. (több is és kevesebb is annál, mindenesetre a történelem sokkal agragáltabb.)
5. A történelem megnevezés valami egységes dologra utal, holott a történelem mindig négy, egymástól jól megkülönböztethető létterületen zajlik.
A történelem
- egyrészt az anyagi objektumok kiteljesedésének története,
- másrészt a hatalmi centrumok sorozatos átrendeződésének egymásutánja,
- harmadrészt a szellemi kulturális eszmerendszerek szerteszétágazódása,
- és negyedrészt a stílusos megjelenés korszakokat meghatározó váltakozása.
Ezeknek a létterületeknek a kölcsönhatásaként jön létre az a valami, amit történelemnek nevezünk.
2. Milyen fejlődési fázisokon ment keresztül az anyagi kultúra a történelem során?
Megjegyzések:
1. Gondolkodjunk -izmusokban! Ez azt jeleneti, hogy az adott fejlődési fázis neve végződjön -izmusra! Izmusok használata ugyanis nem csak az ideológiák és a politikák jellemzője lehet, hanem a létterületek feltérképezésében is hasznos szerepet játszhat.
2. Haladjunk időrendi sorrendben!
3. Nevezzük meg az egyes izmusok konkrét megnyilvánulási formáit!
4. Jelöljük nyilakkal az egyes izmusok egymásra hatását! (Viszont hagyjuk el azokat a nyilakat, amelyek áttekinthetetlenné tennék a folyamatábránkat!)
5. Kövessük végig a teljes folyamatot az elejétől a végéig, mert csak így derül ki, hogy van-e értelme Hegeli, Marxi, Luhmanni magyarázó tényezőket vizionalizálni a háttérben!
6. Tudatosítsuk magunkban: A történelem lényegét nem lehet elmondani egy-két mondatban, de rövid áttekintő vázlatot mindenkinek érdemes/szükséges készítenie, a tisztánlátása érdekében!
Az ANYAGI KULTÚRA fejlődési fázisai:
1. Instrumentalizmus: eszköz-, ruha-, sátor/kunyhó-, fegyverkészítés.
(ez a törtnelem kezdete: az embert emberré az eszközhasználat tette)
↓
2. Naturál-vitalizmus: vadászat, halászat, gyűjtögetés.
↓
3. Agrárizmus: földművelés, állattenyésztés.
(Ez a nagy civilizációk kezdete.)
↓
4. Urbanizmus: építészet, fa-, kő-, kerámiahasználat.
↓
5. Matalizmus: bányászat, kohászat.
↓
6. Monetarizmus: fémpénz-, ékszerkészítés.
↓
7. Infrastrukturalizmus: híd-, út-, csatorna-, fal- (rendszer) készítés és karbantartás.
↓
8. Regionalizmus: megye, királyság, fejedelemség, járás, község kialakítása.
(A feudalizmus kezdetét jelentik.)
↓
9. Szenktifikalizmus: szent helyek, templomok, temetők működtetése.
↓
10. Universitatizmus: egyetemek létesítése és üzemeltetése.
↓
11. Civitatizmus: városok alapítása és fenntartása.
↓
12. Korporativizmus: céhek, manufaktúrák, szövetségek, tanácsok,lázadói csoportosulások.
↓
13. Workizmus: munkabér, munkahely, munkaidő, zsold alkalmazása.
(Ez a kapitalizmus kialakulásának a kezdőpontja.)
↓
14. Inventorizmus: vállalkozások, cégek működtetése, találmányok szabadalmaztatása.
↓
15. Kreditizmus: hitelek, tartozások kezelése.
↓
16. Bankingizmus: bankok, pénzintézetek, tőzsdék, értékpapírok, bankjegyek használata.
↓
17. Indusztrializmus: gyárak, vállalatok, üzemek létesítése és üzemeltetése.
↓
18. Masinerizmus: gépek, automaták (önműködő gépek) használata.
↓
19. Petrolizmus: kőolaj, földgáz alkalmazása.
↓
20. Kozmonautizmus: rakéta, űrhajó, űrutazás, űrállomás, műhold, űrkatasztrófa, űrszemét megjelenése.
↓
21. Kemikalizmus:periodusos rendszer, műanyagok, gyógyszerek kifejlesztése.
↓
22. Atomfizikalizmus: atommodellek, atombombák, atomerőművek, atomkatasztrófák létrejötte.
↓
23. Elektrizmus: áramforrások, áramközök, hálózatok elterjedése.
↓
24. Szignalizmus: jelátalakítás és jeltovábbítás, fotó, film, rádió, tv, távíró, telefon kialakulása.
↓
25. Kompjuterizmus: számológép, számítógép, program, operációs rendszerm mikrovezérlők használata.
(A virtualizmus kezdete.)
↓
26. Genetikalizmus: DNS felfedezése, genetikai állomány feltérképezése, génsebészet, génmanipuláció létrejötte.
↓
27. Networkizmus: számítógépes hálózat, honlap, kereső, böngésző, közösségi oldal, felhőbeli adattárolás, kriptovalutahasználat megjelenése.
↓
28. Mesterséges intelligentizmus: MI szolgáltatások, MI csevegések fejlődése.
↓
29. Globalizmus: áruházláncok, mulinacionális vállalatok elterjedése.
↓
30. Ökológiai katasztrofizmus: felmelegedés, fajpusztulás, fenyegetettség érzés kezelése.
↓
?
Megjegyzések:
1. Az a lételmélet, amely nem vesz tudomást a történelemi változásokról üres fecsegésnek tekinthető.
2. A fenti modell nem tökéletes, hiszen egyáltalán nem vesz tudomást:
- a történelmi fejlődés gyorsuló üteméről,
- a fejlődési ütem régionkénti jelentős eltéréséről.
3. A modellben szereplő folyamatok nem rendszerszerűen, hanem hálózatszerűen illeszkednek egymáshoz. Nem valószínű, hogy lenne olyan meghatározó jelentőségű logikai mintázat, amelynek megfelelően a fejlődés végbement. Valószínűleg a kedvező feltételek összjátéka hozta létre a főirányt, miközben az esetleges mellékszálak tömkelege veszett oda. Legalábbis e szerint az evolucionista modell szerint.
3. Milyen átrendeződéseken ment keresztül a geopolitikai struktúra a történelem során?
Teendők:
1. Itt is használjunk izmusokat!
2. Az itt használt izmusok négy nagy csoportba sorolhatók:
A. Imperializmusok: birodalmak, azaz geopolitikai centrumok.
B. Militarizmusok: fegyverkezések, fegyveres konfliktusok.
C. Ideologizmusok: birodalmi eszmények, vezérkultuszok.
D. Restrukturalizmusok: hatalmi átstruktúrálódások.
Ennek részei:
- Revolucionizmusok: forradalmak.
- Modernizmusok (reformizmusok): fejlesztések, átalakítások.
- Dividalizmusok: megosztások, felosztások.
- Reunionizmusok: újraegyesülések.
- Demilitarizmusok: fegyverzetcsökkentések.
- Pacifizmusok: békemegállapodások.
- Kooperativizmusok: együttműködések.
- Integrativizmusok: egységesülési megállapodások.
3. Osszuk fel a földrajzi környezetet régiókra:
A. Észak-Nyugat Európa: Anglia, Franciaország.
B. Dél-Nyugat Európa: Ibéria, Itália.
C. Közép-Európa: Németország, Ausztria.
D. Észak-Kelet Európa: Oroszország.
E. Dél-Kelet Európa: Görögország, Törökország.
F. Közel-Kelet: Perzsia, Arábia, Izrael.
G. Távol-Kelet: India, Kína, Japán, Mongólia.
H. Észak-Amerika: USA.
I. Egyéb területek.
4. Osszuk fel a történelmet korokra és rendeljünk hozzá hatalmakat!
1. Ókor (i.e. 3000-476.):
Egymást váltó nagyhatalmak:
Egyiptom → Mezopotámia → Perzsia → Görögország → Róma.
2. Középkor (476-1492.):
Egymással hadakozó hatalmak:
Német-Római Császárság ↔ Pápaság; Anglia ↔ Franciaország; Velence ↔ Bizánc|Ibéria ↔ Arabok ↔ Törökök ↔ Mongolok ↔ Oroszok.
3. Kora újkor (1492-1640):
Abszolutizmusok kialakulása és stabilizálódása:
Habsburg-Birodalom, Anglia, Franciaország, Oroszország, Török Birodalom.
4. Felvilágosodás és liberalizálódás kora (1640-1789.):
Poroszország, USA felemelkedése.
5. Befejeződő kolonializáció és gyorsuló iparosodás kora (1789-1871.):
Angol-francia hatalmi vetélkedés, Olaszország+Németország újraegységesülése, Habsburgok+Törökország gyengülése.
Japán modernizálódása, Kína meggyengülése.
6. Kvázi békés fejlődés kora (1871-1914.):
Antant ↔ Központi hatalmak szerveződése.
7. I. világháború időszaka (1914-18.):
Antant ↔ Központi hatalmak összecsapása.
8. A két világháború közötti időszak (1918-39.):
Anglia, USA izolacionizmusa; francia ↔ német konfliktus; Szovjetunió megerősödése.
Japán előretörése Kínában.
9. II. világháború időszaka (1939-45.):
Németország, Japán előretörése, majd a Szövetségesek győzelme.
10. Hidegháború időszaka (1945-1990.):
USA, SZU előretörése, rivarizálása.
Európai hatalmak integrációja: EU létrejötte.
Japán modernalizációja.
Arab-Izraeli háborúk.
11. Az eltúlzott liberalizmus és a terrorizmus elleni harc időszaka (1990-2010):
USA előretörése, SZU szétesése és vergődése.
Kína megerősödése.
12. A populizmus megerősödésének kora (2010-től):
USA belharcok, Anglia kiválása EU-ból.
Orosz-ukrán háború.
USA+EU-Kína kereskedelmi harc.
Megjegyzések:
1. A történelemnek azt a vázlatát kaptuk, amit mindenki jól ismerhet iskolai tanulmányaiból.
2. Az, hogy a saját sorsa a nagyhatalmak szándékainak van alárendelve, nem mindenkinek tetszik, de nincs olyan szubjektum, aki megtehetné, hogy kivonja magát a geopolitikai küzdelmek hatása alól.
3. Látható a modell alapján, hogy lételméleti szempontból, nem csak társadalmak léteznek, hanem szuperhatalmak is, amelyek a világpolitikában vezető szerepet töltenek ben, illetve küzdenek más szuperhatalmakkal a geopolitikai előbbségért.
4. Léteznek ugyanakkor olyan perifériális társadalmak is, amelyek politikai érdekérvényesítő képességgel alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek, esetleg belső harcok gyengítik.
5. A történelem nagyrészt
- a szuperhatalmakról szól a perifériális társadalmakkal szemben,
- a férfiak küzdelmét tartalmazza a nők békés tevékenységével szemben,
- a gazdag és sikeres embereket tolja előtérbe a szegény és sikertelenekkel szemben.
Nevezhetnénk ezt a törvényszerűséget akár a történelem nagy igazságtalanságának is.
4. ...?
...1. Archaikus (ősi/primitív) kollektivista kultúrák dominanciájának kora.
Társadalomalkotók: A mikroközösség közönséges tagjai (férfiak, nők, gyerekek, öregek), különleges tagok (varázslók, ősök, állatok).
Az i.e. 10 000-től.
Továbbélése: paraszti közösségek hagyományai, primitív népek szokásai.
2. Preklasszikus hierarchista kultúrák dominanciájának a kora.
Társadalomalkotók: rabszolgák, parasztok-kézművesek, hivatalnokok-katonák, papi-katonai vezetők, istenként tisztelt királyok.
Az i.e. 3000-től.
Továbbélése: monumentális építészet, államapparátus hierarchikus jellege, indiai kasztrendszer.
3. Klasszikus populáris kultúrák (Athén és Róma) dominanciájának a kora.
Társadalomalkotók: rabszolgák, polgárjog nélküliek, plebejusok, patriciusok, vezetők (szenátorok, diktátorok, császárok).
Az i.e. 480-tól, a Maratoni csatától.
Továbbélése: görög filozófia, sport, színház; római infrastruktúra, jog, latin nyelv.
4. A dogmatikus, privilégista középkori kultúrák dominanciájának kora.
Társadalomalkotók: Nemesek, papok, parasztok, polgárok és uralkodók.
A kereszténység üldözésének megszüntetésétől: 313-tól.
Továbbélése: nemesi címek használata, királyság intézménye, keresztény egyházak intézményrendszerei.
5. Premodern abszolutista kultúrák
6. Modern tradicionalista, liberalista, indusztrialista, parlamentarista kultúrák
7. Kvázi modern, kvázi abszolutista kultúrák
8. Totalitarista-ideologista modern kultúrák
9. Posztmodern, posztindusztrialista, fogyasztói, globalizált kultúrák
10. Antiliberális, populista, antidemokratikus kultúrák
5. ...?
...1. Őskor művészete:
(Őskőkori barlangrajzok, neolitikumbeli megalitok, törzsi = indián művészetek)
2. Ókor művészete:
(Ókori Kelet művészete, Ókori Európa művészete, Prekolumbián művészet)
Meghatározó jelentőségű irodalom: Görög-római versek, eposzok, színművek, krónikák és életrajzok, tudományos: filozófia/matematikai/csillagászati/orvosi/útleírási könyvek
3. Keleti művészetek:
(Iszlám művészet, India művészete, Kína-Korea-Japán művészete)
4. Koraközépkor művészete:
(Kopt, Bizánci, Népvándorláskori, pl. Viking, Frank művészet)
Meghatározó irodalmi objektum: Biblia
5. Középkor egyházi művészete:
Romanika, Gótika művészete
6. Átmeneti (reneszánsz) kor világi művészete:
(Trecento; Quattrocento; Cinquecento; Velence művészete + Manierizmus művészete)
Meghatározó irodalmi objektumok: nemzeti nyelvű, nyomtatott Bibliák, reformációs nyomtatványok
7. A XVII. század egyházi művészete:
(A manierizmus, a barokk, a rokokó művészete)
8. A XVIII. század, vagyis a felvilágosodás világi művészete:
(A klasszicizmus)
(A szentimentalizmus)
8. A XIX. század polgári művészete:
a romantika
A realizmus, a naturalizmus
Historizmus/Eklektika/ Akadémizmus művészete
A századvég művészete: Az impresszionizmus, Posztimpresszionizmus, A szimbolizmus, A szecesszió
9. A XX. század,vagyis avantgárd/modernizmus értelmiségi művészete:
Az expresszionizmus, A fauvizmus, A futurizmus, A kubizmus, A dadaizmus, A szürrealizmus, A konstruktivizmus, Art déco művészete
Iparművészet, fotó- és filmművészet
A propagandizmus művészete
A neoklasszicizmus művészete
A beat kultúra művészete
A pop kutúra művészete
A posztmodern művészete
10. XXI. század művészete:
a performansz/happening/installáció művészete
a mém kultúra művészete
a gender kultúra művészete
a woke kultúra művészete
A számítógépes videó(játék), influenszer kultúra művészete
a trash kultúra művészete
a minimalista, ökokultúra művészete
6. Rövid összegzés
...
2024. augusztus 16., péntek
Alapfogalmak tisztázása Spinoza és Wittgenstein után szabadon
1. Szubjektum (vagy más néven én):
- érzékelő (és)
- értelmező, gondolkodó (és)
- közlő lény.
Egyetlen egy van belőle.
2. Objektumok:
- létező, érzékelhető (vagy)
- megnevezhető (vagy)
- elképzelhető (vagy)
- értelmezhető, elgondolható (vagy)
- létközlésben szerepeltethető dolgok összessége.
Nagyon sok van belőlük.
A létezés első törvénye:
"A szubjektum az objektumok nélkül nem létezhet."
Bizonyítás:
Az objektumok nélkül, mivel ő maga is alapvetően objektum, a szubjektum nem lenne
érzékelő, (nem lenne mit érzékelni)
gondolkodó, (nem lenne min gondolkodni)
közlő (nem lenne kinet mit mondania) jellegű dolog (illetve lény).
A létezés második törvénye:
"Az objektumok a szubjektum nélkül is létezhetnek."
Bizonyítás:
Mivel az objektumok léte nem függ attól, hogy valaki érzekelje, értelmezze, elgondolja és közlésbe foglalja őket, ezért az objektumok létezhetnek a szubjektum létét megelőzően és azt követően is.
Megjegyzések:
1. A szolipszizmus szerint az objektumok léte feltételezi a szubjektum létét.
A szolipszizmus alapvetően hibás elképzelés, mert ellentmond a létezés második törvényének.
2. A szubjektum és az objektumok közöttti szimmetrikus viszony közlés szempontjából is megfigyelhető, de ellentétes előjellel. A létezés szempontjából az objektumok dominálnak, míg a közlés szempontjából a szubjektumnak van meghatározó szerepe.
3. A lételmélet a szubjektum-objektumok közötti viszony közléséről szól és nem a létezőkről. Mindenki számára megfoghatatlan ugyanis a létezők (entitások) fogalma, vagyis, hogy ki/mi mikor/hol hogyan és miért létezik/létezett/létezni fog (az egyéb árnyalatokról: létezhetett volna, léteznie kell, satöbbiről nem beszélve).
3. Az érzékelő szubjektum világa:
A világ egy olyan elvont/absztrakt fogalom, amely mindent magába foglal és amelyet a lehető leguniverzálisabb/lehető legátfogóbb jellegű fogalmakkal lehet csak adekvát módon megközelíteni.
Agregált (összesítő jellegű) fogalmak:
A. Tér: A szubjektumot alkotó és az azt körülvevő dolgok összességét/egymásmelletti kiterjedését térnek nevezzük.
A létezés harmadik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog térben létezik."
B. Idő: A szubjektum létezését és a szubjektumot körülvevő dolgokkal történő események/történések/folyamatok összességét/egymásutáni kiterjedését időnek nevezzük.
A létezés negyedik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog időben létezik."
C. Anyag: a szubjektumot és az objektumokat alkotó (összetartó jellegű) részecskestruktúrákat és ezek átalakulási folyamatait anyagnak nevezzük.
A létezés ötödik törvénye:
"Minden érzékelhető (egymástól elkülönült és el nem különült) dolog anyagi struktúraként létezik."
Megjegyzések:
1. A materialisták csak és kizárólag az érzékelhető dolgokat tekintik létezőknek, az idealisták viszont a nem érzékelhetőknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak.
2. Hogy kinek van igaza, hogy mi a valóság emberi ésszel kideríthetetlen dolog.
D. Energia: a szubjektum létének működtetéséhez, az objektumok fizikai/kémiai tulajdonságainak változásához szükséges (széttartó jellegű) részecskestruktúrákat energiának nevezzük.
A létezés hatodik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog rendelkezik energiával (energiahordozóként létezik)."
A létezés hetedik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog létezésének jellemzéséhez csak és kizárólag négy fogalom szükséges és elégséges. Ez a négy fogalom: a tér, az idő, az anyag és az energia fogalma."
4. Az érzékelő szubjektum környezete:
Az érzékelő szubjektum világa és környezete nem azonos fogalmak. A környezetén olyan objektumokat értünk, amelyeket érzékel, illetve amelyekkel közvetlen kapcsolatban van.
Ezzel kapcsolatos agregált fogalmak:
A. Természet: A szubjektumot körülvevő
- csillagászati,
- földrajzi,
- biológiai/ökológiai objektumok összessége.
A természet az anyag és energia konkrét megvalósulása a térben és időben.
A létezés nyolcadik törvénye:
"A létezés a szubjektum számára egy létablakban (korlátozott és konkrét természeti viszonyok között) lehetséges."
B. Matematika: az absztrakt térbeli és a még absztraktabb mennyiségi struktúrákra vonatkozó közlések egymással összefüggő rendszerét matematikának hívjuk.
A létezés kilencedik törvénye:
"A természeti létezés egyúttal matematikai létezést is jelent."
Megjegyzés:
Ezt már Galilei is észrevette és érzékletesen meg is fogalmazta:
"A filozófia nagykönyve - az univerzum - szüntelenül nyitva áll tekintetünk előtt, de nem érthetjük meg, hacsak előbb meg nem tanuljuk a nyelvet, melyben íródott. Ez a matematika nyelve és írásjelei a háromszögek, körök, és más geometriai alakzatok, melyek nélkül emberileg képtelenség egyetlen szót is felfognunk belőle; enélkül akár ha sötét útvesztőben kóborolnánk." (1623)
C. Társadalom: bizonyos (politikai/gazdasági/kulturális/együttélési/történelmi) szempontból összetartozó szubjektumok összességét, a tevékenységrendszereikkel és ezek produktumaival együtt társadalomnak nevezzük.
Megjegyzések:
1. Lételméleti szempontból csak egyes számú szubjektumról beszélhettünk, míg társadalomelméleti szempontból elsősorban a többes számnak, az egymásra hatásnak, viszonyulásnak van jelentősége.
2. A társadalmi környezet saját igényeinek megfelelően alakítja át a természeti környezetet. Tehát a társadalmi környezet az átalakított természeti környezetben a technikai környezetben valósul meg.
A létezés tizedik törvénye:
"A szubjektum nem létezhet társadalom nélkül."
Kiegészítés:
"A lételméleti közlés sem közlés, ha nincs aki meghallgassa és véleményezze."
D. Individuum: A szubjektumnak a társadalmi létbeli beilleszkedését és eredményes tevékenykedését segítő ismeretek, készségek, interiorizált (belsővé tett) szerepek, szabályok, teendők és attitűdök (érzelmi viszonyulási módok) összességét a szubjektum individuumának/identitásának/karakterének/jellemének nevezzük.
Megjegyzések:
1. A szubjektum az individuuma által meghatározott cselekvéstérben/élettérben/mozgástérben él és tevékenykedik, valamint ennek megfelelő problémákat old meg.
2. A szubjektum individuuma a szubjektum pszichikus/mentális/belső környezete, amelyhez sajátos gondolatvilág/életérzésvilág/hitvilág/erkölcsi világ tartozik.
A létezés tizenegyedik törvénye:
"A létezés tudatosítását, értelmezését és értékelését a szubjektum individuuma végzi."
A létezés tizenkettedik törvénye:
"A szubjektum környezetének jellemzéséhez csak és kizárólag négy dolog szükséges és elégséges:
- a természet,
- a természettől elválaszthatatlan, rejtett tényező: a matematika,
- a társadalom,
- és a társadalomtól elválaszthatatlan, rejtett tényező: szubjektum individuuma."
Megjegyzések:
1. A szubjektum környezetének analitikus megközelítése az univerzalitásra törekvő logikai nyelvhasználatból indul ki, míg a fenomenologikus megközelítése az egyediségre törekvő megfigyelői nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt.
2. Hogy kinek van igaza, vagyis hogy mi a valóság nem dönthető el egyértelműen.
- érzékelő (és)
- értelmező, gondolkodó (és)
- közlő lény.
Egyetlen egy van belőle.
2. Objektumok:
- létező, érzékelhető (vagy)
- megnevezhető (vagy)
- elképzelhető (vagy)
- értelmezhető, elgondolható (vagy)
- létközlésben szerepeltethető dolgok összessége.
Nagyon sok van belőlük.
A létezés első törvénye:
"A szubjektum az objektumok nélkül nem létezhet."
Bizonyítás:
Az objektumok nélkül, mivel ő maga is alapvetően objektum, a szubjektum nem lenne
érzékelő, (nem lenne mit érzékelni)
gondolkodó, (nem lenne min gondolkodni)
közlő (nem lenne kinet mit mondania) jellegű dolog (illetve lény).
A létezés második törvénye:
"Az objektumok a szubjektum nélkül is létezhetnek."
Bizonyítás:
Mivel az objektumok léte nem függ attól, hogy valaki érzekelje, értelmezze, elgondolja és közlésbe foglalja őket, ezért az objektumok létezhetnek a szubjektum létét megelőzően és azt követően is.
Megjegyzések:
1. A szolipszizmus szerint az objektumok léte feltételezi a szubjektum létét.
A szolipszizmus alapvetően hibás elképzelés, mert ellentmond a létezés második törvényének.
2. A szubjektum és az objektumok közöttti szimmetrikus viszony közlés szempontjából is megfigyelhető, de ellentétes előjellel. A létezés szempontjából az objektumok dominálnak, míg a közlés szempontjából a szubjektumnak van meghatározó szerepe.
3. A lételmélet a szubjektum-objektumok közötti viszony közléséről szól és nem a létezőkről. Mindenki számára megfoghatatlan ugyanis a létezők (entitások) fogalma, vagyis, hogy ki/mi mikor/hol hogyan és miért létezik/létezett/létezni fog (az egyéb árnyalatokról: létezhetett volna, léteznie kell, satöbbiről nem beszélve).
3. Az érzékelő szubjektum világa:
A világ egy olyan elvont/absztrakt fogalom, amely mindent magába foglal és amelyet a lehető leguniverzálisabb/lehető legátfogóbb jellegű fogalmakkal lehet csak adekvát módon megközelíteni.
Agregált (összesítő jellegű) fogalmak:
A. Tér: A szubjektumot alkotó és az azt körülvevő dolgok összességét/egymásmelletti kiterjedését térnek nevezzük.
A létezés harmadik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog térben létezik."
B. Idő: A szubjektum létezését és a szubjektumot körülvevő dolgokkal történő események/történések/folyamatok összességét/egymásutáni kiterjedését időnek nevezzük.
A létezés negyedik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog időben létezik."
C. Anyag: a szubjektumot és az objektumokat alkotó (összetartó jellegű) részecskestruktúrákat és ezek átalakulási folyamatait anyagnak nevezzük.
A létezés ötödik törvénye:
"Minden érzékelhető (egymástól elkülönült és el nem különült) dolog anyagi struktúraként létezik."
Megjegyzések:
1. A materialisták csak és kizárólag az érzékelhető dolgokat tekintik létezőknek, az idealisták viszont a nem érzékelhetőknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak.
2. Hogy kinek van igaza, hogy mi a valóság emberi ésszel kideríthetetlen dolog.
D. Energia: a szubjektum létének működtetéséhez, az objektumok fizikai/kémiai tulajdonságainak változásához szükséges (széttartó jellegű) részecskestruktúrákat energiának nevezzük.
A létezés hatodik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog rendelkezik energiával (energiahordozóként létezik)."
A létezés hetedik törvénye:
"Minden érzékelhető dolog létezésének jellemzéséhez csak és kizárólag négy fogalom szükséges és elégséges. Ez a négy fogalom: a tér, az idő, az anyag és az energia fogalma."
4. Az érzékelő szubjektum környezete:
Az érzékelő szubjektum világa és környezete nem azonos fogalmak. A környezetén olyan objektumokat értünk, amelyeket érzékel, illetve amelyekkel közvetlen kapcsolatban van.
Ezzel kapcsolatos agregált fogalmak:
A. Természet: A szubjektumot körülvevő
- csillagászati,
- földrajzi,
- biológiai/ökológiai objektumok összessége.
A természet az anyag és energia konkrét megvalósulása a térben és időben.
A létezés nyolcadik törvénye:
"A létezés a szubjektum számára egy létablakban (korlátozott és konkrét természeti viszonyok között) lehetséges."
B. Matematika: az absztrakt térbeli és a még absztraktabb mennyiségi struktúrákra vonatkozó közlések egymással összefüggő rendszerét matematikának hívjuk.
A létezés kilencedik törvénye:
"A természeti létezés egyúttal matematikai létezést is jelent."
Megjegyzés:
Ezt már Galilei is észrevette és érzékletesen meg is fogalmazta:
"A filozófia nagykönyve - az univerzum - szüntelenül nyitva áll tekintetünk előtt, de nem érthetjük meg, hacsak előbb meg nem tanuljuk a nyelvet, melyben íródott. Ez a matematika nyelve és írásjelei a háromszögek, körök, és más geometriai alakzatok, melyek nélkül emberileg képtelenség egyetlen szót is felfognunk belőle; enélkül akár ha sötét útvesztőben kóborolnánk." (1623)
C. Társadalom: bizonyos (politikai/gazdasági/kulturális/együttélési/történelmi) szempontból összetartozó szubjektumok összességét, a tevékenységrendszereikkel és ezek produktumaival együtt társadalomnak nevezzük.
Megjegyzések:
1. Lételméleti szempontból csak egyes számú szubjektumról beszélhettünk, míg társadalomelméleti szempontból elsősorban a többes számnak, az egymásra hatásnak, viszonyulásnak van jelentősége.
2. A társadalmi környezet saját igényeinek megfelelően alakítja át a természeti környezetet. Tehát a társadalmi környezet az átalakított természeti környezetben a technikai környezetben valósul meg.
A létezés tizedik törvénye:
"A szubjektum nem létezhet társadalom nélkül."
Kiegészítés:
"A lételméleti közlés sem közlés, ha nincs aki meghallgassa és véleményezze."
D. Individuum: A szubjektumnak a társadalmi létbeli beilleszkedését és eredményes tevékenykedését segítő ismeretek, készségek, interiorizált (belsővé tett) szerepek, szabályok, teendők és attitűdök (érzelmi viszonyulási módok) összességét a szubjektum individuumának/identitásának/karakterének/jellemének nevezzük.
Megjegyzések:
1. A szubjektum az individuuma által meghatározott cselekvéstérben/élettérben/mozgástérben él és tevékenykedik, valamint ennek megfelelő problémákat old meg.
2. A szubjektum individuuma a szubjektum pszichikus/mentális/belső környezete, amelyhez sajátos gondolatvilág/életérzésvilág/hitvilág/erkölcsi világ tartozik.
A létezés tizenegyedik törvénye:
"A létezés tudatosítását, értelmezését és értékelését a szubjektum individuuma végzi."
A létezés tizenkettedik törvénye:
"A szubjektum környezetének jellemzéséhez csak és kizárólag négy dolog szükséges és elégséges:
- a természet,
- a természettől elválaszthatatlan, rejtett tényező: a matematika,
- a társadalom,
- és a társadalomtól elválaszthatatlan, rejtett tényező: szubjektum individuuma."
Megjegyzések:
1. A szubjektum környezetének analitikus megközelítése az univerzalitásra törekvő logikai nyelvhasználatból indul ki, míg a fenomenologikus megközelítése az egyediségre törekvő megfigyelői nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt.
2. Hogy kinek van igaza, vagyis hogy mi a valóság nem dönthető el egyértelműen.
2023. december 15., péntek
Hétköznapi lételmélet
A hétköznapi lételmélet/létszemlélet elsődlegesen azzal foglalkozik, ami "van", illetve azzal, ami "nincs".
Ezt nevezem létbeliségnek.
A hétköznapi lételmélet kérdéseket tesz fel magának.
A hétköznapi lételmélet feltételeket fogalmaz meg magának.
Milyen feltételeket?
"Itt és most" feltételeket.
"Hol végzem a vizsgálódást?" - "Itt."
Ezt nevezem térbeliségnek.
"Mikor végzem a vizsgálódást?" - "Most."
Ezt nevezem időbeliségnek.
Megjegyzés:
(Az "itt és most"-ot pontosító hely- és időhatározószavak fontos részei az értelmes mondatoknak.)
Az "itt és most" kifejezés (konkrét hely- és időpontmegadás nélkül) egy külső szemlélő számára totális meghatározatlanságot fejez ki, de a vizsgálatot végző szempontjából ugyanakkor ez egy totálisan meghatározott dolog.
Ugyanis a vizsgálódást végző alany térbelileg és időbelileg adott helyzetben van, így egyértelműen meghatározott számára az "itt és most" jelentése.
Ezt nevezem szubjektumbeliségnek.
Ez arra válaszol, hogy: "Ki végzi a vizsgálódást?/Ki az alany?"
A lételméleti alapmegállapítás rejtett módon mindig úgy kezdődik, hogy "Én azt látom, hallom, érzékelem, gondolom, hogy ...".
Ebben az összefüggésben hiányzik a tárgy.
Tényleges esetben ez a modatkezdés mindig elmarad és csak a látott, hallott, érzékelt, valamint gondolt tartalmak maradnak meg.
Élesen meg kell különböztetnünk egymástól azokat, amiket érzékelek, azoktól, amelyeket gondolok.
Az elsőt nevezem tapasztalatbeliségnek, a másokat pedig gondolatbeliségnek.
A tapasztalatbeliség speciálisan lehet emlékezetbeliség: "Én azt láttam, hallottam, érzékeltem, hogy ...".
A tapasztalatbeliség másrészt speciálisan lehet képzeletbeliség is: "Én azt szeretném majd látni, hallani, érzékelni, hogy ...".
Tartalmilag és formailag az emlékezetbeliség határozza meg a tapasztalatbeliséget és a tapasztalatbeliség pedig a képzeletbeliséget.br>
A gondolatbeliség egyidejűleg fogalmi-rendszerbeliség: "Amit gondolok, csak értelmes nyelvi fogalmak segítségével tudom másoknak elmondani."
A gondolatbeliség egyidejűleg nyelvi-szabály-rendszerbeliség is: "Amit gondolok, csak nyelvtanilag jól meghatározott szövegszerkezető eszközök segítségével tudom számomra megfelelő tartalmúra fogalmazni."
A lételméleti vizsgálat mindig valamilyen létösszetevő milyenségének meghatározására irányul.
Ezt nevezem állapotbeliségnek.
A szubjektumbeliség állapotjellege lehet:
Mit jelent a tudatbeliség?
Ezt nevezem létbeliségnek.
A hétköznapi lételmélet kérdéseket tesz fel magának.
A hétköznapi lételmélet feltételeket fogalmaz meg magának.
Milyen feltételeket?
"Itt és most" feltételeket.
"Hol végzem a vizsgálódást?" - "Itt."
Ezt nevezem térbeliségnek.
"Mikor végzem a vizsgálódást?" - "Most."
Ezt nevezem időbeliségnek.
Megjegyzés:
(Az "itt és most"-ot pontosító hely- és időhatározószavak fontos részei az értelmes mondatoknak.)
Az "itt és most" kifejezés (konkrét hely- és időpontmegadás nélkül) egy külső szemlélő számára totális meghatározatlanságot fejez ki, de a vizsgálatot végző szempontjából ugyanakkor ez egy totálisan meghatározott dolog.
Ugyanis a vizsgálódást végző alany térbelileg és időbelileg adott helyzetben van, így egyértelműen meghatározott számára az "itt és most" jelentése.
Ezt nevezem szubjektumbeliségnek.
Ez arra válaszol, hogy: "Ki végzi a vizsgálódást?/Ki az alany?"
A lételméleti alapmegállapítás rejtett módon mindig úgy kezdődik, hogy "Én azt látom, hallom, érzékelem, gondolom, hogy ...".
Ebben az összefüggésben hiányzik a tárgy.
Tényleges esetben ez a modatkezdés mindig elmarad és csak a látott, hallott, érzékelt, valamint gondolt tartalmak maradnak meg.
Élesen meg kell különböztetnünk egymástól azokat, amiket érzékelek, azoktól, amelyeket gondolok.
Az elsőt nevezem tapasztalatbeliségnek, a másokat pedig gondolatbeliségnek.
A tapasztalatbeliség speciálisan lehet emlékezetbeliség: "Én azt láttam, hallottam, érzékeltem, hogy ...".
A tapasztalatbeliség másrészt speciálisan lehet képzeletbeliség is: "Én azt szeretném majd látni, hallani, érzékelni, hogy ...".
Tartalmilag és formailag az emlékezetbeliség határozza meg a tapasztalatbeliséget és a tapasztalatbeliség pedig a képzeletbeliséget.br>
A gondolatbeliség egyidejűleg fogalmi-rendszerbeliség: "Amit gondolok, csak értelmes nyelvi fogalmak segítségével tudom másoknak elmondani."
A gondolatbeliség egyidejűleg nyelvi-szabály-rendszerbeliség is: "Amit gondolok, csak nyelvtanilag jól meghatározott szövegszerkezető eszközök segítségével tudom számomra megfelelő tartalmúra fogalmazni."
A lételméleti vizsgálat mindig valamilyen létösszetevő milyenségének meghatározására irányul.
Ezt nevezem állapotbeliségnek.
A szubjektumbeliség állapotjellege lehet:
Mit jelent a tudatbeliség?
Külső létbeliség/világbeliség:
térbeliség
itteniség
másholiság
közelbeliség
távolbeliség
időbeliség
régmúltbeliség
közelmúltbeliség
jelenbeliség
közeljövőbeliség
távolijövőbeliség
belső létbeliség/szubjektumbeliség:
tapasztalatbeliség
érzékletbeliség
képzeletbeliség
emékezetbeliség
akaratbeliség
gondolatbeliség
fogalmi-rendszerbeliség
nyelvi-szabály-rendszerbeliség
Objektumjellegbeliség:
állapotbeliség
minőségbeliség
relációbeliség(pl.számok)
fejlődésbeliség
tevékenységbeliség
Szubjektumjellegbeliség:
állapotbeliség:
fizikális(/megjelenési/egészségi/erőnléti/fejlettségi)állapotbeliség
lelkiállapotbeliség
tudatállapotbeliség
közösségiállapotbeliség
Közegbeliség:
Természetbeliség:
Anyagbeliség:
földbeliség
vízbeliség
levegőbeliség
űrbeliség
Energiabeliség:
hidegbeliség
langyosbeliség
melegbeliség
forróságbeliség
Fénybeliség:
fényességbeliség
világosságbeliség
szürkületbeliség
sötétségbeliség
Hangbeliség:
néma-csendbeliség
halk-suttogásbeliség
hangos-hangbeliség
lármabeliség
Társadalombeliség:
lakó-közösségbeliség
munka-közösségbeliség
média-közösségbeliség
családi-közösségbeliség
állampolgári-közösségbeliség
alkalmi-közösségbeliség
baráti-közösségbeliség
oktatási-intézményi-közösségbeliség
egészségügyi-intézményi-közösségbeliség
nyugdíjas-közösségbeliség
művelődési-intézményi-közösségbeliség
szórakozási-közösségbeliség
vendéglátási-közösségbeliség
kereskedelmi-közösségbeliség
politikai-közösségbeliség
igazságszolgáltatási-közösségbeliség
tulajdonosi-közösségbeliség
szabadidős-tevékenységi-közösségbeliség
fogvatartási-közösségbeliség
védelmi-intézményi-közösségbeliség
halotti-közösségbeliség
életkori-közösségbeliség
versenytársi-közösségbeliség
nyelvi-közösségbeliség
rasszbeli-közösségbeliség
bűnözői-közösségbeliség
betegségi-közösségbeliség
2023. október 31., kedd
Vizualizáció
Adatvizualizáció
David Chalmers 1966
Andy Clark 1957
Judith Butler 1956
Marta Nussbaum 1947
Peter Singer 1946
Francisca Valera 1946-2001
Simon Blackburn 1944
Nancy Cartwright 1944
Paul, Patricia Churchland 1942,1943
Douglas Hofstadter 1945
Daniel Dennett 1942
Richard Dawkins 1941
Derek Parfit 1942-2017
Tim Scanlon 1940
Richard Boyd 1942
John Macdowell 1942
David Lewis 1941-2001
Frank Jackson 1943
Saul Kripke 1940-2022
Robert Nozick 1938-2002
Eli Hirsch 1938
Alvin Goldman 1938
David Hull 1935-2010
Carol Gilligan 1936
Sandra Harding 1935
Thomas Nagel 1937
Jerry Fodor 1935-2017
Jürgen Habermas 1929
John Searle 1932
Luce Irigaray 1930
Richard Rorty 1931-2007
Jacques Derrida 1930-2004
Judith Jarvis Thomson 1929-2020
Bernard Williams 1929-2003
Harry Frankfurt 1929-2023
Richard Lewontin 1929-2021
Jean Baudrillard 1929-2007
Noam Chomsky 1928
Edmund Gettier 1927-2021
Hilary Putnam 1926-2016
Michael Dummett 1925-2011
George Dickie 1926-2020
Arthur Danto 1924-2013
Gilles Deleuze 1925-1995
Jean-Francois Lyotard 1924-1998
Michael Foucault 1926-1984
Louis Althusser 1918-1990
Paul Feyerabend 1924-1994
Lakatos Imre 1922-1974
Thomas Kuhn 1922-1996
Frank Sibley 1923-1996
John Rawls 1921-2002
Philippa Foot 1920-2010
John Mackie 1917-1981
Richard Hare 1919-2002
John Jamieson Carswell Smart 1920-2012
Abraham Ivring Melden 1910-1991
Donald Davidson 1917-2003
Peter Winch 1926-1997
Elisabeth Anscombe 1919-2001
Peter Geach 1916-2013
Roland Barthes 1915-1980
Morris Weitz 1916-1981
Monroe Breardsley 1915-1985
Donald Campbell 1916-1996
Paul Grice 1913-1988
Peter Strawson 1919-2006
Wilfrid Sellars 1912-1989
Clement Greenberg 1909-1994
William Frankena 1908-1994
Willard van Orman Quine 1908-2000
Nelson Goodman 1906-1998
John Langshaw Austin 1911-1960
Alfred Jules Ayer 1910-1989
Albert Camus 1913-1960
Maurice Merleau-Ponty 1908-1961
Simone de Beauvoir 1908-1986
Jean-Paul Sartre 1905-1980
Hanna Arendt 1906-1975
Theodor Adorno 1903-1969
Jacques Lacan 1901-1981
Georges Bataille 1897-1962
Ernst Mayr 2004-2005
Alfred Tarski 1901-1983
Kurt Gödel 1906-1978
Gilbert Ryle 1900-1976
Karl Popper 1902-1994
Carl Hempel 1905-1997
Suzanne Langer 1895-1985
Walter Benjamin 1892-1940
Antonio Gramsci 1891-1937
Susan Stebbing 1995-1943
David Chalmers 1966
Andy Clark 1957
Judith Butler 1956
Marta Nussbaum 1947
Peter Singer 1946
Francisca Valera 1946-2001
Simon Blackburn 1944
Nancy Cartwright 1944
Paul, Patricia Churchland 1942,1943
Douglas Hofstadter 1945
Daniel Dennett 1942
Richard Dawkins 1941
Derek Parfit 1942-2017
Tim Scanlon 1940
Richard Boyd 1942
John Macdowell 1942
David Lewis 1941-2001
Frank Jackson 1943
Saul Kripke 1940-2022
Robert Nozick 1938-2002
Eli Hirsch 1938
Alvin Goldman 1938
David Hull 1935-2010
Carol Gilligan 1936
Sandra Harding 1935
Thomas Nagel 1937
Jerry Fodor 1935-2017
Jürgen Habermas 1929
John Searle 1932
Luce Irigaray 1930
Richard Rorty 1931-2007
Jacques Derrida 1930-2004
Judith Jarvis Thomson 1929-2020
Bernard Williams 1929-2003
Harry Frankfurt 1929-2023
Richard Lewontin 1929-2021
Jean Baudrillard 1929-2007
Noam Chomsky 1928
Edmund Gettier 1927-2021
Hilary Putnam 1926-2016
Michael Dummett 1925-2011
George Dickie 1926-2020
Arthur Danto 1924-2013
Gilles Deleuze 1925-1995
Jean-Francois Lyotard 1924-1998
Michael Foucault 1926-1984
Louis Althusser 1918-1990
Paul Feyerabend 1924-1994
Lakatos Imre 1922-1974
Thomas Kuhn 1922-1996
Frank Sibley 1923-1996
John Rawls 1921-2002
Philippa Foot 1920-2010
John Mackie 1917-1981
Richard Hare 1919-2002
John Jamieson Carswell Smart 1920-2012
Abraham Ivring Melden 1910-1991
Donald Davidson 1917-2003
Peter Winch 1926-1997
Elisabeth Anscombe 1919-2001
Peter Geach 1916-2013
Roland Barthes 1915-1980
Morris Weitz 1916-1981
Monroe Breardsley 1915-1985
Donald Campbell 1916-1996
Paul Grice 1913-1988
Peter Strawson 1919-2006
Wilfrid Sellars 1912-1989
Clement Greenberg 1909-1994
William Frankena 1908-1994
Willard van Orman Quine 1908-2000
Nelson Goodman 1906-1998
John Langshaw Austin 1911-1960
Alfred Jules Ayer 1910-1989
Albert Camus 1913-1960
Maurice Merleau-Ponty 1908-1961
Simone de Beauvoir 1908-1986
Jean-Paul Sartre 1905-1980
Hanna Arendt 1906-1975
Theodor Adorno 1903-1969
Jacques Lacan 1901-1981
Georges Bataille 1897-1962
Ernst Mayr 2004-2005
Alfred Tarski 1901-1983
Kurt Gödel 1906-1978
Gilbert Ryle 1900-1976
Karl Popper 1902-1994
Carl Hempel 1905-1997
Suzanne Langer 1895-1985
Walter Benjamin 1892-1940
Antonio Gramsci 1891-1937
Susan Stebbing 1995-1943
2023. október 29., vasárnap
Korszakolás
| 1. idő-szak | Törzsi kultúrák kora | ||
| 2. | Keleti (folyamvölgyi) despotikus kultúrák kora | ||
| 3. | Görög-római városállami kultúrák kora | Zsidó historizáló kultúra kora | Keleti világvallási kutúrák kialakulási kora |
| 4. | Keresztény egyházi kúltúra kora | Iszlám (arab, török) kultúra kora | Mongol nomád kultúra kora |
| 5. | Reneszánsz városállami kultúrák kora | Protestáns közösségi kultúrák kora | Földrajzi felfedezések és gyarmatosítások kora |
| 6. | Klasszicista udvari kultúrák kora | Felvilágosult értelmiségi kultúrák kora | Feltalálói és vállalkozói kultúrák kora |
| 7. | Totalitarista állami kultúrák kora | Imperialista állami kultúrák kora | Tömegpusztító háborúk kora |
| 8. | Antiliberalista közösségi kultúrák kora | Liberalista fogyasztói kultúrák kora | Számítógéphasználó kultúrák kora |
| Korszak | 1. | 2. | 3. | 4. |
| Görög-római | Preszokratikusok | Platón | Arisztotelész | Hellenisztikusok |
| Keresztény | Patrisztika | Skolasztika | ||
| Reneszánsz | Természetfilozófia | Társadalomfilozófia | Bacon | |
| Koraújkor | Racionalisták | Hobbes | Empiristák | Utilitaristák |
| Felvilágosodás | Vallásfilozófia | Enciklopédisták | Preromantika | |
| Német idealizmus | Kant | Fichte | Hegel | Hegeliánusok |
| Modern filozófiák | Emocionális filozófiák: - Poszthégeliánusok - Fenomenologia - Egzisztencializmus |
Kognitív filozófiák: - Pozitivizmus - Kritikai realisták |
Morális filozófiák: - Neokantizmus és neohegelianizmus - Marxizmus |
|
| Posztmodern filozófiák: | Emocionális filozófiák: - Hermeneutika |
Kognitív filozófiák: - Analitikusok - Analitikus etika |
Morális filozófiák: - Pragmatizmus: |
- Otto Liebmann (1840-1912)
- Hans Vaihinger (1852-1933)
- Wilhelm Windelband (1848-1915)
- Heinrich Rickert (1863-1936)
- Hermann Cohen (1842-1918)
- Paul Natorp (1854-1924)
- Ernst Cassirer (1874-1945)
- Wilhelm Dilthey (1833-1911)
- Benedetto Croce (1866-1952)
- John Rawls (1921-2002)
Marxizmus:
- Karl Marx (1818-1883)
- Friedrich Engels (1820-1895)
- Lukács György (1885-1971)
- Max Horkheimer (1895-1973)
- Theodor W. Adorno (1903-1969)
- Herbert Marcuse (1898-1979)
- Jürgen Habermas (1929)
- Heller Ágnes (1929-2019)
Pregmatizmus:
- William James (1842-1910)
- John Dewey (1859-1952)
- Richard Rorty (1931-2007)
2023. október 6., péntek
1800-as évek
Darwin
pragmatizmus(Sz) Schopenhauer Nietzsche(E)
Feuerbach Kierkegaard
liberalizmus utilitarizmus neohegelianizmus Fichte historizmus
Marx Schelling
Comte(M) Hegel Kant(I)
neokantianizmus
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)